Fejér Megyei Történeti Évkönyv 23. (Székesfehérvár, 1994)

Balázs László: Vértesacsa

tainak legeltetésére is kevés a nekik juttatott legelő, s 1768-ban emiatt már korán a kaszálókról kénytelenek marháikat táplálni. Kérik bocsássa el az uradalom a birkást, s az urbárium szerint osszák fel a földeket, s ki-ki munkája után nyerje meg ezt. A használt, bérbe kapott KörtvélyLápa rét igen terméketlen föld, ezért muhart vetettek bele, de ez sem sokat javított rajta, kérik vegyék ezt is figyelembe és engedjék el a béröszszeg egy részét.

(l52) Úrbérrendezés Közben megtörténik 1768-ban Ácsán is az általános úrbérrendezés. Április 9-én ennek keretében megállapítják újból a szolgáltatásokat. A vizsgálati jegyzőkönyv feltünteti, hogy a jobbágyoknak a földesúrral szerződésük volt, de azok azt sérelmezték, hogy ha hosszú fuvarba kellett menniök, Győrbe, Pápára, Pestre, sokszor 4 napot is eltöltöttek vele, de mindig csak két napot számoltak el. Korábbi szerződésük szerint szőlőhegyük volt, s bort fél esztendeig mérhettek, sört, pálinkát azonban nem. A mészárszék bérlője az árenda felét a községnek, felét pedig a földesúrnak fizette. Kukoricaföldjeiken esős időszakban a vízáradás nagy károkat okozott. Épületre és tűzre való fát csak pénz, vagy robot fejében kaptak az erdőből; malmuk nem volt, s Csórra, vagy Vértpusztára jártak őröltetni. Fejős és vonós marháik számára nem volt elegendő legelőjük, ezért Börgöndön és Bogláron béreltek legelőt. Terményeiket Fehérváron, Tatán és Budán értékesítették. Ezekben az években már nemcsak a maguk számára termeltek, hanem eladásra való áruik is voltak. Teljesítették a szerződés szerinti robotot, de ezen felül a földesúr nem erőltette őket. Az úrbéri tabella szerint ekkor a helységben 46 magyar és 91 német nemzetiségű jobbágy, 11 (6 magyar és 5 német) zsellér és 6 más házában lakó volt. A községben 1 jobbágy telekhez 22 hold szántó járt (2 pozsonyi mérő magot lehetett holdanként elvetni bennük), s 12 szekér szénára való rét tartozott (a réteket csak egyszer kaszálták).

(I53) 1769-ben Láczay Elek feltérképezi a falut és számba veszi a jövedelmeket. Ő szintén 90 német és 46 magyar jobbágyot, de 25 zsellértelket jegyez fel. (A helytartótanácsi táblázat szerint a 49 jobbágy telken első osztályú szántó volt 1999 2/8 hold, a 136 jobbágynak, a 17 zsellérnek és a 6 más házában lakónak volt kaszáló rétje 86 4/8 embervágó. Belsőség, rétkiegészítés fejében 533 5/8 hold föld, s teljesítettek utána 3342 6/8 igás és 6955 4/8 gyalog robotot. Cenzust fizettek évente 147 forintot, tűzifát hordtak 49 ölet; adtak 294 front fonást, a konyhára 49 icce vajat, 98 kappant,