Fejér Megyei Történeti Évkönyv 23. (Székesfehérvár, 1994)
Balázs László: Vértesacsa
A Schmidegg-korszak 1732-től 1753-ig tart. A birtok megvétele után Schmidegg keresteti az uradalom megszökött régi jobbágyait Válban, Kajászószentpéteren, Sárkeresztúron, Bicskén, Győrszentivánban, Bián, Lovasberényben, Vaj tán, Kalózon, Pátyon, Bölcskén, Györkönyben, Nagydorogon. Ezek közül a nagydorogiakat sikerült visszahozatnia az 1733-34. években. (m) Schmidegg is folytatja a német jobbágyok Ácsára telepítését. Az 1743. jún. 10-i szerződés szerint az új telepeseket Schmidegg „ideigvaló" alattvalóknak (freipassierende Unterthanen) tekinti, s nem örökös jobbágyoknak, akiknek a megye előtt garanciát is ad, hogy ha valamelyik közülük tovább menne, annak a terhét nem rakja rá a többiekre. A telepítési szerződés az Újváriné 1723. jún. 27-i feltételeit mutatja, amelyet később 1753ban Keresztes János pálos provinciális is megerősít. (122) Schmidegg idejében az uradalom juhászattal is kezd foglalkozni; szerződést köt 1736-ban (jún. 1.) Maurer Jakab birkással, akinek 600 fejős juhot ad át, s ad hozzá szénát és szalmát is, aki ezért 500 forint árendát fizet két terminusra, s ezenkívül 1 mázsa vajat, két mázsa sajtot s a konyhára bárányt. (123) Mivel ez időben még mindig sok a föld és kevés a jobbágy, az uradalom két nemesnek bérbe ad l-l telket, 1734-ben (febr. 3.) két taxás nemes van Ácsán. (124) Egy 1738. jan. 23-i megyei összeírás a következő iparosokat tünteti fel Ácsán: 2 kovácsot, 3 takácsot, 1 nyergest, 1 bognárt, 1 mészárost és 1 vargát. (125) 1742-ben - akiket ekkor taxásoknak neveznek - van 1 takács, 2 kovács, 2 varga, 1 szabó, 1 mészáros, 1 fazekas és 1 csizmadia. (126) De 1736-ban van egy kereskedő is. A többi dunántúli főnemeshez hasonlóan Schmidegg is hasznosítja a maga számára a Magyarországra bevándorló zsidók kereskedelmi, gazdasági ügyességét annak ellenére, hogy királyi parancs tiltja a zsidóknak az országban való letelepedését. Az első 1736. évi zsidó összeírás szerint ekkor Ácsán engedélyt kap József Jakab zsidó 1 állandó bolt tartására, de dohánnyal és nyersbőrrel is kereskedhet, pálinkát is főzhet, s ezért az engedélyért fizet Schmideggnek évi 100 forintot. Ugyancsak zsidónak adja a mészárszéket az 1738. febr. 7-i szerződéssel 28 forintért és két mázsa faggyúért: ezért tartozik minden levágott marha nyelvét beszolgáltatni, a konyhára pacalt és tüdőt is adni, hasonlóképpen borjút is illendő áron, de köteles bizonyos kereskedelmi tevékenységet is folytatni, minden dézsmabárányt átvenni, bármennyi legyen is az, párját 29 garasért, a hús kiméréséhez köteles keresztyén mészárost is fogadni. (127) Az osztrák örökösödési háború idején a harcokból a magyar ezredek is bőségesen kiveszik a részüket. A magyar gyalogos legénység toborzására Kökényesdi László ezredes egy zászlóalja felállításához 1734-ben Ácsán is engedélyt kapott. (128)
