Fejér Megyei Történeti Évkönyv 23. (Székesfehérvár, 1994)

Balázs László: Vértesacsa

részt kér.

(19) A Baracskai Pálffy család 1593. jan. 3-án már a palotai várban van, s ide szállít részükre Ácsáról és más birtokairól élelmiszert Szeghy János, a birtok jószágigazgatója, amelyhez agszentpéteri Nagy Balázstól, Fejér megye szolgabírájától útlevelet és igazolást kér, hogy ezeken a helyeken járványos betegség nem volt.

(20) A török hódoltság alatti aránylag nyugodtnak látszó életet ezután Fejér megyében a teljes pusztulás váltotta fel. A 15 éves háború kezdete (1591) után 30 esztendeig teljesen hiányzik minden adatunk. Emberfeletti szenvedések ideje volt ez az időszak. 1626-ban azonban már megint lakott a falu, ekkor református prédikátora van Adoni (Adonyi) István személyében.

(21) 1627-ben a török is adó alá veszi megint a falut 4 ház, 1633-ban 7 ház után.

(22) Mint nemesek a falu lakói nem fizettek királyi adót

(23) (dicát), csak a megyének 1648-ban először 85 forintot.

(24) Kenyeres Gergely szolgabíró lajstromos könyvében az 1650 áprilisi feljegyzés szerint Acsa nemesi falu, ezért portaszámot nem írnak benne össze.

(25) A Komárom megyei Baromlakra, ekkor a 15 éves háború alatt elmenekült a faluból Ódor Mihály ácsai nemes is, és itt kap nemesi igazolást 1612-ben.

(26) Valószínűleg ő az az Ódor Mihály, aki Bicskére visszajőve azután 34 éven át Komárom megye vértesaljai járásának az esküdtje, s akit 1654-ben már megboldogultnak neveznek. S valószínűleg a fia, az akkor már ismét Ácsán lakó Ódor Péter, aki szintén mint a vértesaljai járás esküdtje Kenyeres Gergellyel, a járás szolgabírájával 1654-ben Veréb és Lovasberény között határjárást végez. Ekkor Ódor Péter mellett nemes ácsai lakosok Főtoldy György, Halasi Péter és Erdélyi János, akik a határjárásnál vallomást tesznek. De ebben az időben (1652-ben) Barkó Máté és Nagy István birtokosokat is ácsai nemesként említik a források

(27) Kenyeres Gergely még 1679-ben is szolgabírája a járásnak egy Pákozd és Lovasberény közötti határjárásnál, amikor Ácsáról is megszólítanak emberséges embereket.

(28) Magyar részről a vértesaljai járást, s így Ácsát is, a maguk területének tekintik a tatai vár oltalma alatt.

(29) De a török is magáénak vallja. Egy későbbi emlékezés arról tud (az 1694. évi kamarai felértékelésnél), hogy bár Acsa lakosai nemesek és a török a nemesek adómentességét tiszteletben tartja, mégis fizetnek a töröknek 25 forint adót, s egy másik ugyanekkori kamarai feljegyzés szerint pedig a török földesúrnak 470, s a török császárnak pedig 210, azaz összesen 680 forintot fizetett volna.

(30) A török földesúri és bírói hatalom gyakorlására érdekes Musztafa aga, Husszein pasa főgondviselőjének és kajmakánjának (1672. ápr. 11-én kelt) magyar levele, aki kemény szavakkal megparancsolja Veréb és Acsa falvak elöljáróinak, hogy tartózkodjanak bizonyos lovasberényi földek szántásá-