Fejér Megyei Történeti Évkönyv 23. (Székesfehérvár, 1994)

Balázs László: Vértesacsa

A korai középkor évszázadai Acsa mint személynév már korán adatolható. Salamon király idejében van egy Atha-Acsa nevű nádor, akinek a fia 1085-ben az esztergomi érseki székben ül. 1091-ben pedig az I. László királytól kiadott sümegi apátság alapítólevelének záradékában egy Acsa nevű ispánnal (comes) találkozunk. Az 1065-ben Zselicszent Jakabon monostort építő Ottó somogyi comes azonos a később szereplő Atha (Acsa) nádorral, így a név eredete itt található.

(4) A nyelvészek szerint török eredetű (v. ö. ótörök aca - rokon).

(5) Mint helységnév, több is van az ország területén, így Nógrád, Somogy, Pest megyékben és Zemplén megyében is van Pacin mellett egy Acsa-rét. A Fejér megyei Ácsáról nagyon kevés középkori oklevél tesz említést. 1330-ban Felacha (Felsőacsa) néven szerepel. Egy 1339. évi oklevél Felsőés Alsó-Acsa (Atha Superior, Atha Inferior) lakóiról szól. 1507-ben Acza változatban fordul elő. Néhány évvel később a török defterek Kisacsa pusztáiról beszélnek (1562-ben). A Vatikánban őrzött pápai adótizedjegyzékek szerint 1333-35. években Vértesacsán plébánia (s így templom is) van: Péter pap ekkor 3 garast fizet a Szentföld visszahódítása céljára. A templomról magáról csak 1374-ben van adatunk, hogy a Boldogságos Szűz tiszteletére épült.

(6) Ácsai lakosok nevével először 1416-ban Zsigmond Benedek fehérvári prépostnak és rokonának, alsóvadkerti Sass Demeternek és ácsai Sass Jakabnak adja Labdásvarsányt, amikor is Ácsai Lőrinc, az egyik nemes, a királyi ember, majd 1486-ban találkozunk: ekkor Tímár község birtokáért a Rozgonyiak és a székesfehérvári keresztesek közötti perben tanúként vallanak: Roma István és Mihály, úgyszintén Vad Balázs, Vad Albert, Nyavalyás Pál, Borsos Benedek, Vasas Pál, Kovács Dienes. Ezek közül többen (Vad, Nyavalyás) bizonyosan, de valószínűen mind nemesek.

(7) 1499-ben ácsai Nyavalyás Pétert - más nemesekkel együtt - erőszakos cselekmények miatt vonják felelősségre, s az ügy kivizsgálására a királyi kiküldöttek között szerepel ácsai Vad Albert is.

(8) A felsorolt adatokból azt látjuk, hogy a falu ezekben az években nem egy zárt közösség, hanem valószínűleg a korábbi szállástelepülések nyomán szórtabb, de mindenképpen a patak mentén a védettebb déli oldalon falu; mert a későbbi lakott részein (Tükör, most Ady Endre utca, Csákvári, ma Kossuth Lajos utca, Dózsatelep) a kutakban a víz 15-20-30 méter mélységben található. A Vértesboglár felé vivő út és a vasútvonal kereszteződésénél szintén a patak mentén kell feltételezünk, Kisacsára nézve pedig teljesen nyitva kell hagynunk a kérdést.