Fejér Megyei Történeti Évkönyv 23. (Székesfehérvár, 1994)

Kurucz János: Nádasdladány

1955-ben olvasták fel a községben a MDP Központi Bizottságának a mezőgazdaság szocialista átszervezéséről szóló határozatát. „A felvilágosító munka ellenére a lakosság vonakodik a termelőszövetkezetbe tömörülni" - olvashatjuk egy jelentésben a nádasdladányiak reagálását az átszervezésre. 1955 tavaszán 18 taggal megalakult a Vörösmarty Termelőszövetkezeti Csoport, amely Horváth János elnök és Ormándy Mihály agronómus irányítása alatt egy évig állt fenn. A csoport földterületének egy részét a legeltetési társulat legelőjéből szakították ki, ez a feszült helyzetet még inkább növelte a településen. A legeltetési bizottság főleg azt sérelmezte, hogy a termelőszövetkezet 10 kat. holddal többet mért ki az előírtnál a maga javára. A csoport nehéz körülmények között kezdte meg a gazdálkodást. A gépeket a Polgárdi gépállomástól kellet igényelni, gondot okozott a vetőmag és a műtrágya beszerzése is. A közös gazdaság 1956ban, október végén feloszlott. Az 1958-ban megalakult Új Élet Termelőszövetkezet Berki Ferenc, majd Dezső Lajos vezetésével 1302 kat. holdon gazdálkodott. A 146 taglétszámú szövetkezetben 20-24 forint jutott egy munkaegységre 1959 és 1961 között.

(97) Állatállományát 78 szarvasmarha, 63 ló, 88 sertés és 162 juh jelentette. Az 1961. évben a közös gazdaság 480 kat. hold gabonájából egy aratógéppel 360 kat. holdat arattak le, gépek hiányában a fennmaradó területen kézi aratást volt kénytelen eszközölni a szövetkezet. A cséplési munkákat az üzemi munkások brigádjaival végeztették el. 19^4-ben az 1391 kat. holdat kitevő területéből 300 kat. holdon kenyérgabonát, 92 kat. holdon burgonyát, 24 kat. holdon cukorrépát, 43 kat. holdon napraforgót és 143 kat. holdon szálas zöldtakarmányt termesztettek. Az 1960-as évek közepén egy munkaegység 27 forintra emelkedett. A termelőszövetkezetnek előre kiszámítható gondokkal kellett megbirkóznia. A tagság elöregedése miatt az 50-60 besegítő családtag mellett csak a részes művelőkkel tudta az idénymunkákat elvégezni. Segédüzemei közé a kavicsbánya és a daráló tartozott, de ezek nem hoztak sokat a közös gazdaság konyhájára. Búzából 13 q, őszi árpából 9 q, tavaszi árpából 7 q, burgonyából 80 q, cukorrépából 119 q, napraforgóból 4 q, kukoricából 18 q, és borsóból 11 q átlagtermést jelentett a termelőszövetkezet 1964-ben. A 294 kat. hold búza learatását 1 aratógép és három kombájn végezte el, de a munkát gyakori leállások szakították félbe. A gépállomás a téli nagyjavítást nem végezte el, ez okozta a gépek meghibásodását/

985 A körorvosi, majd a körzeti orvosi szolgálatot 1945 után Bouguet Dezső, Bánfalvi László, majd Szemeti Ferenc látta el a községben. Bouguet Dezső több mint 40 évig szogálta gyógyító és közéleti munkájával