Fejér Megyei Történeti Évkönyv 23. (Székesfehérvár, 1994)

Kurucz János: Nádasdladány

Nagy József (1917), Pittmann Imre (1916), Pittmann János (1916), Póczik János (1916), Pojányi József, Reiner Mihály, Rúzsa István (1915), Sárkány József, Sebestyén István (1915), Schmid István, Simon Sándor (1917), Smid József (1916), Stupián István (1917), Szabó István, ifjú Szabó István, Szabó Pál (1917), Szabó György, Szekeres Ferenc, (1915), Takács Pál (1917), Tollner Károly (1916), Torma Mátyás (1915), Tóth József (1915), Vincze József (1915), Vingl András (1916), Vingl György (1916), Vingl Károly (1917).

(71) A Tanácsköztársaság kikiáltása után a nádasdladányi direktórium tagjaivá Király Jánost, Simon Károlyt és Bedőcs Jánost választották meg. Közülük Király János tagja lett a Székesfehérvári Járás Munkástanácsának is. A település lélekszáma 1920-tól 1941-ig 1585 és 1680 között váltakozott. Az 1920. évi népszámláláskor feljegyzett 1585 főnyi lakosságból 769 volt a férfi és 816 a nők száma. Magyar anyanyelvűként írtak össze 1558 főt, német volt 12, oláh 1, szerb 1 és egyéb 13. Az 1910. évihez viszonyítva tovább nőtt a római katolikus felekezetű lakosság; 998 volt ezek és 544 a reformátusok száma 1920-ban. A más felekezetűek 43 főt tettek ki. A községben 249 házat jegyeztek fel, ebből 48 kő- és téglaépítmény volt, vályog- és sárfalú 201. Ilonamajorban 1930-ban 212, Öreghegyen 222 volt a népesség száma. Ennél jóval kevesebbet Új-Jenőben - 50 főt, valamint Ménesmajor, Csillérmajor, Júliamajor és Mariskamajor területén összesen 91 főt írtak össze.

(72) A település a móri választókerülethez tartozott, a választóinak száma 615 volt 1928-ban. A Nagyatádi-féle földreform során a Nádasdy uradalomból osztottak ki földeket az igényjogosultaknak. Házhelyeknek 600 négyszögöles parcellákat jelöltek ki, amelyekért Nádasdy gróf 6000 korona vételárat jelölt meg. 1921-ben ennek már a dupláját kérte. 260 kat. hold haszonbérlettel elégítették ki a jelentkezőket, ezek közül főleg azokat, akik igásállatokkal rendelkeztek. A földnélküliek itt háttérbe szorultak. Az 1923-ban megváltozott mezőgazdasági ingatlanokból 24 hadirokkant 1-2 kat. holdnyi földet kapott. Ez alkalommal 13 hadiözvegy, 128 földnélküli mezőgazdasági munkás, 49 törpe- és kisbirtokos, valamint 25 ipari munkás és közalkalmazott jutott hasonló nagyságú földterülethez. A juttatott földek között található a gazdasági ismétlő iskola részére 1 kat. hold és a község részére 4 kat. hold 1590 négyszögölnyi terület. A kiosztott földek területe 337 kat. holdat tett ki összesen. 1925-ben további vagyon váltsági földet kiosztására került sor. Ekkor 1 hadirokkant, 3 hadiözvegy, 35 földnélküli, 3 törpebirtokos, 15 közalkalmazott 1-3 holdnyi földet kapott. A jegyző 3 kat. hold 1592 négyszögöl, a református