Fejér Megyei Történeti Évkönyv 23. (Székesfehérvár, 1994)

Kurucz János: Nádasdladány

20-25 akó közötti bortermést rögzítettek, és 1 akó bor árát 4 forintban állapították meg. Megfelelő, a borok tárolására alkalmas pincével egyedül Nádasdy gróf rendelkezett.

(61) A Nádasdy uradalom 5208 kat. holdat tett ki Nádasd-Ladány és Kiskeszi területén a XIX. század végén. Ebből 1938 kat. hold szántó volt, 610 kat. hold rét, 1419 kat. hold legelő és 967 kat. hold erdő. Egyéb művelésű területet (kert, szőlő, nádas...) 274 kat. hold képezett. Nádasdy Tamás gazdaságának állatállományát 493 szarvasmarha, 105 ló, 40 sertés és 4454 juh jelentette 1895-ben.

(62) A nagybirtokos a csatornák és a források vizével holland mintára jövedelmező rétöntözést vezetett be az uradalom területén, és erdeit kihasználva fácántenyésztéssel is gyarapította jövedelmeit. A község határában fekvő, és a későbbiek során is jól jövedelmező tőzegtelep már az 1800-as évek második felében üzemelt. A bánya a veszprémi püspökség tulajdonát képezte 1917-ig. A Nádasdladányhoz tartozó Jenő lakói 1861-ben elszakadásukat kérték, de a megye kérelmüket elutasította. 1888-ban Nádasd-Ladány határában nem jelentős lélekszámú kis településként jegyezték fel Ménesmajort, Ilonamajort, Júliamajort, Csillérpusztát és Öreghegypusztát.

(63) A község szabályrendeletét 1890-ben írta alá Fejér Vármegye Törvényhatósági Bizottsága. E szerint a település helyi közigazgatási feladatait a 26 tagú képviselő-testület és a községi elöljáróság volt hivatott ellátni. Az önkormányzati testület 13 tagja a legtöbb adót fizető ládányi lakos lehetett, további 13 fő pedig választás alapján gyakorolhatta képviselői jogait. A községi elöljárósághoz a bíró, a jegyző, a törvénybíró, 5 esküdt, a közgyám, a pénztárnok és a körorvos tartozott. A segéd- és kezelő személyzet tagjai a segéd jegyző és a szülésznő, a szolgaszemélyzet tagjai pedig a 2 kisbíró, a rendőr, a kézbesítő és az éjjeliőr voltak. Az elöljáróság hivatalból vehetett részt a képviselő-testület közgyűlésein. A bíró és a jegyző együtt oldották meg a helyi önkormányzat vezetését. A kisbírókát és az éjjeliőröket a községi bíró fogadta fel és bocsátotta el. A kisbíró köteles volt a községet éjjel-nappal bejárni, az éjjeliőrök szolgálatát ellenőrizni és az elöljáróság által megadott hirdetményeket dobszóval közzétenni. Az éjjeliőrök a bíró által kijelölt útvonalon látták el a szolgálatot, amely télen este 9 órától reggel 5 óráig, nyáron este 10 órától reggel 4 óráig tartott. A községi elöljáróság és az alkalmazottak fizetését a következők szerint határozták meg: a bírónak évi 40 forintot, a jegyzőnek 240 forintot, a közgyámnak 240 forintot, a pénztárnoknak 30 forintot, a körorvosnak 105 forintot, a segéd jegyzőnek 150 forintot, a kisbírónak 32 forintot és az éjjeliőröknek 70-70 forintot. A törvénybíró nem kapott fizetést. A körjegyző illetményéhez Jenő és Kiskeszi községek 240 forinttal