Fejér Megyei Történeti Évkönyv 23. (Székesfehérvár, 1994)

Kurucz János: Nádasdladány

összeírás idején. A török császárnak fizetett adókról egy utólagos, 1696ban elvégzett összeírás ad némi képet. E szerint a falu a keresztény (magyar) földesurának 20 forint készpénzzel adózott. A török császári adó 20 forint cenzust, az említett fej adót, 13 szekér szénát, 13 szekér tűzifát és minden terményből tizedet jelentett. A helységhez tartozó Csila (Csillér) után nem kellett adózni.

(22) Fentebb utaltunk arra, hogy időnként különböző birtokosok jelentették be igényüket Ladányra és a szomszédos településekre. 1589-ben a pozsonyi káptalan előtt Csemethey István, Baso Ferenc és Dereskei Demeter kért adományt a jelzett helységekből. Ez ellen Huszár Péter pápai kapitány és Hahóti Gábor a Ladányi család megbízásából tiltakozást nyújtottak be. 1613-ban Ladányi Ferenc Zabó Miklós veszprémi lovaskapitánynak zálogba adta Ladányt Jenővel és Eryebakonyával. A birtokos vallomása szerint a Groff Tóbiás török fogságból történt kiszabadítása miatt nagyobb pénzösszeget kellett kifizetnie. Ezért a kapitánytól 116 forint 34 dénárt vett kölcsön, és ennek ellenében adta zálogba a két falut a hozzátartozó pusztával együtt. A visszaváltásra minden valószínűség szerint nem került sor, mert az 1600-as években a Ladányi család már nem szerepel többet a faluval kapcsolatos forrásokban. 1622-ben egy Kutassy János nevű győri katona kapott birtokokat ezen a területen, majd 1664-ben kelt végrendeletében Laskóy András a falut a hozzátartozó pusztákkal együtt feleségére hagyta. Itt Jenő is szerepelt, mint eddig általa teljes jogon birtokolt település.

(23)

. Ebben az időben Ladány és környéke már Veszprém megyéhez tartozott, ahová 1647-ben kapcsolták a Fejér megyei közigazgatás megszűnése miatt. A török kiűzése után néhány évvel gazdát cserélt a település. 1696-ban Faj szi Ányos Zsigmond Ladányt a hozzátartozó Czeller (Csillér) és Erdibakonyával együtt elzálogosította Roboz Mihály veszprémi hadnagynak, majd kiváltva azokat felesége anyjának adta.

(24) Egy 1700 körül készült feljegyzés már Komáromi Zsigmondot jelöli meg Ladány és Jenő birtokosaként. Ugyanebben a forrásban egy rövid leírás is olvasható a helységről. E szerint a szőlőhegye kipusztult a török idők alatt. A falu határában tűzifát bőven adó erdő, bevetendő föld, állattartásra megfelelő legelők és rétek álltak rendelkezésre. A malom elpusztult, és a település 20 házából csak 2 maradt a török után. (25) Érdekes módon nem szól a feljegyzés az ekkor még feltételezhetően nagy területet jelentő lápos ingoványról, ez is jellemző volt Ladány határában a XVII. század végén. 1696-ban Roboz Mihály birtokaként 11 lakott féltelket, 5 lakott negyedtelket és 201 pozsonyi mérő szántót jegyeztek fel. A földesúr Csillérpusz-