Fejér Megyei Történeti Évkönyv 23. (Székesfehérvár, 1994)

Kurucz János: Nádasdladány

felesége a Tisza (Tyssa) ajtónállónak adta. A Tisza családnak ebben az időben már több birtoka volt Fejér megyében. A királyi adományt megelőzően magáénak mondhatta Érdet, és Ladány megszerzése után két évtizeddel birtokosa lett Szár falunak is. 1352. december 21-én Nagy Lajos király a budai káptalant arra utasította, hogy Ladány és Keszi birtokba, amelyeket a zavaros időkben idegenek elfoglaltak, a király anyját iktassa be. A káptalan eljárása során tiltakozást jelentett be a Battyánt birtokoló István bán, valamint egy Ballai Herre János nevű személy.

(17) A tiltakozásból egyértelműen következik az, hogy Ladányt valamilyen módon Battyán birtokosai szerezték meg az 1340-es években. A vitatott kimenetelű 1352. évi visszaháramoltatás után csaknem 90 évig nem esik szó Ladány településről. Legközelebb egy 1436-ban végrehajtott határbejárás során említik, amelyet a Batthyányak kezdeményezésére hajtottak végre a szomszédos birtokon. A határvizsgálat jegyzőkönyvében Kysladan mellett Csyglér is olvasható, ez utóbbihoz vezető út mellett a bejárás során határjelet helyeztek el.

(18) Az 1543. évi megyei összeírás szerint a nemesi kézen lévő Ladányban 12 jobbágyporta volt, és ez alkalommal 1 bírót és 5 szegényt jegyeztek fel. Ugyanebben az évben Fehérvárt elfoglalta a török. Ladány birtoklása a török uralom másfél évszázada alatt nehezen követhető nyomon. I. Ferdinánd király Paksi János veszprémi kapitányhoz intézett 1548. évi mandátumában arról értesülhetünk, hogy Ladányi Kristóf birtokára az említett személy Székesfehérvár török kézre kerülése után azonnal rátette a kezét. A király a falu visszaadására szólította fel a kapitányt.

(19) 1560-ban, ugyancsak I. Ferdinánd oklevele szerint, Ladányt Zerje Bakonyával együtt Ladányi László, Kristóf, Sebestyén, Ferenc és Mátyás birtokolták. Egy török összeírás szerint 1563-ban a településen 12 adóköteles ház volt. Más forrás szerint Ladány 7 portájával Palotához tartozott 1564-ben. 1570-ben 4 és 1574-ben 6 adófizető portát írtak össze. 1588 és 1647 között ezek száma a felére csökkent.

(20) A falu lakóinak helyzetét a kétfelé adózás súlyosbította, továbbá az a tény, hogy többen szabad prédának tekintették, igényüket nyújtották be a területre. Az 1563-tól elvégzett fej adó-összeírás a következő 12 adózót rögzítette Ladányban: Antal Bálind, Nyergesdi Kálmán, Ladán Mátyás, Szekerne János, Csépi György, Pétre Pál, Tód István, Kup Pétre, Ladáni László, Kalauza János, Tokos Ferenc és Nagy István. A felsoroltak mindegyike 50-50 akcse fejadóval tartozott a töröknek 1563 és 1564 augusztusa között.

(21) Az előző adatokból következik, hogy a településen 12 ház állt az