Fejér Megyei Történeti Évkönyv 23. (Székesfehérvár, 1994)

Erdős Ferenc: Lovasberény

rény névváltozat előtagja a lovász foglalkozásnévvel azonos. Később a Lo­vas-előtaggal cserélődött fel. A település nevének előfordulása a követke­zőkben alakult: 1461-ben Lowazberen, 1505-ben Béren, 1539-ben Lowas­beren, 1541-ben Lowazberyn, 1581-ben ismét Béren, 1642-ben Brin, 1672-ben Berenj és Lowas Brin, 1675-ben Lovas Beriny, 1675-ben Birin és Lovas Berini, 1679-ben Lovas Berenj. A Lovas-Berény alak első, általunk ismert, előfordulását a révkomáromi jezsuiták archívuma őrizte meg 1679-ből. 3 Az országszerte és nagy számban elterjedt Berény helynév (Balatonbe­rény, Csákberény, Diósberény, Iharosberény, Jászberény, Karancsberény, Mezőberény, Vörösberény stb.) kabar törzsnévből keletkezhetett. Etimo­lógiailag török eredetű lehet, s összetartozhat a török bereni - jelentése: aki megadta magát - népnévvel. A korai középkorban kialakuló települé­sen lovasszolgálatot teljesítő katonai népek élhettek. 4 Az írott történeti forrásoktól eltérően nem a XIV. század első esztende­ire tehető a település keletkezése, hiszen a település nevének első említése nem feltétlenül azonos az „alapítással", azonban annak bizonysága, hogy lakott hely, s a források egyértelművé teszik, hogy a IX-X. század fordu­lójától a Csák nemzetség ősi szállásterületéhez tartozott. Anonymus Gesta Hungarorum című munkájában arról számol be, hogy a hét honfoglaló vezér nemzetségébe sorolt Csák nemzetség, Eleud (Előd) fia, Zobolustól (Szabolcs) származott, s Előd első birtokául Árpád fejedelemtől a Vértes erdőséget kapta, melytől délre a Fertő-mocsár (Velencei-tó) mellett Sza­bolcs unokája, Csák várat emelt. Kézai Simon is a Fejér megyei Csákvár vidékére helyezte a Szabolcstól eredeztető Csákok ősi, még honfoglalás kori szállásterületét. Kristó Gyula a tartományúri hatalom kérdéseivel foglalkozó művében a Csák nemzetség ősi szállásterületének tekinti a Fe­jér megye északi, Komárom megyével határos peremén elhelyezkedő föl­deket, így Csákvár és Kér mellett Tabajdot, Vaját, Orondot, Várnát, Csák­berény t, Lovasberényt és a bizonytalan fekvésű Celunt. 5 Mind sűrűbben szólnak az okleveles adatok a XIV. századtól a Csák nemzetség ősi szállásterületéhez tartozó településről: 1326-ban I. Károly a Csák nembeli István fiaitól, Pétertől és Istvántól csereképpen átvette a Csókakő, Gesztes, Bátorkő és Csesznek nevű váraikat, valamint a hozzá­juk tartozó birtokokat. A részbirtokok között említi az oklevél - Lowazbe­ren alakban - a települést. Hogy tartósan megtelepült falu, annak bizony­sága a plébánia XIV. századi létezése. A falu papja, András, 1332-ben 2 garas és 4 kispénz (dénár) pápai adót fizetett. 6 A magánföldesúri településből a XIV. század első felében királyi birtok lett. Az 1326. évi birtokcsere része annak az uralkodói politikának, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom