Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)

Dani Lukács-Farkas Gábor: Kisláng

Az átszervezés eredményeként a községben 4 téesz működött. Közülük a Béke és az Űj-Petőfi még 1959-ben, Béke néven egyesült. Elnöke Horváth György, az Űj-Petőfi volt elnöke lett. Az egyesülést akkor úgy kommentálták, hogy „a legjobbak a legszegényebbekkel" léptek szövetségre. A Béke mellett csak két téesz maradt: a Búzavirág és a Kossuth. A legjelentősebb a Béke volt, 3883 kh-n 495 taggal. A Búzavirág 1190 holdon 176 fővel, míg a Kossuth 196 tagjával 1400 kh-n gazdálkodott. A község összes területének (9225 kh) kereken 70%-a szövetkezeti szektor. A családoknak mintegy kétharmada, a népességnek 24%-a vált szövetkezeti dolgozóvá. A Békében és a Búzavirágban a tagságnak közel egyharmada, míg a Kossuthban ennél valamivel kevesebb a 7 holdon aluliak aránya. Az egy tagra jutó szántó tekintetében a 3 téesz nagyjából azonos (7 kh körüli) szinten állt. Ugyanakkor az állatállomány tekintetében jelentős a különbség, a Béke javára. A kollektivizálás helyileg is „káder-átcsoportosítással" járt. Miklós János vb-elnökot a Kossuth téesz vezetésével bízták meg. Utóda — az őt hónapokig helyettesítő — Kolonics József vb-elnökhelyettes lett. Miklós János új funkcióba helyezése, az anyagi előny mellett, azzal a törvényes lehetőséggel párosult, hogy a téesz megerősödése után visszatérhet eredeti beosztásába. A termelőszövetkezetek tagságának jelentős hányada (mintegy 25— 30%-a) a nyugdíjkorhatárt elért, vagy ahhoz közelálló személyekből állt." (Több mint fele a Béke téeszben volt található.) A járadékra jogosult 231 idős ember mindegyikéről — a szervezés során tett ígéreteiknek megfelelően — gondoskodtak a téeszek. Ez a körülmény tette vonzóvá a legutóbb belépettek számára is a „közös" vállalását. A például szolgáló Béke téesz idős tagjai számára a háztáji föld kiadása mellett kenyérgabonájukat is biztosította. A járadékosok közül többen könnyebb munka ellátására is vállalkoztak. A Béke példáját törekedtek követni az új termelőszövetkezetek. Az idősek számára ezek az intézkedések biztonságuk szilárdulását jelentették. Ellentétes tendenciák érvényesültek — az idősekével szemben — a fiatalok körében. A középkorosztályok egy részéhez hasonlóan, de náluknál nagyobb arányban, megnőtt az ifjúság városba vonulása. A kezdeti nehézségekkel küzdő új téeszek szerény eredményei és behatárolt munkakörülményei, illetve lehetőségei nem voltak vonzó hatással a helyi fiatalokra. Falusi József, a község KISZ-titkára, már 1959 elején szóvátette, hogy a mozgalmi munkában mindössze 20—30 fiatalra lehetett számítani.

78 A korábbi sokrétű kulturális tevékenység (szakkörök, színjátszás, dalárda stb.) szétesett. És ez a korábban élénk sportéletre (labdarúgás, röplabda) is jellemzővé vált. Mint — egy vb-ülésen — Lakatos Julianna úttörővezető rámutatott: meglazult a két ifjúsági szervezet, a KISZ és az úttörők kapcsolata is. A problémák okait mind a két idézett személy, mind a helyi párt- és tanácsi egyének gyakorlott kulturális vezető hiányában jelölték meg. A fiatalok jelentős része, a születő új vajúdása közben, szülőhelyén nem látott biztos jövőt, igényeivel arányos létfeltételeket falujában. Az átszervezés nyomán lényegesen változott az állammal fennálló kötelezettségek teljesítésének helyzete, illetve mértéke. A téesztagok lényegében megszabadultak az állami felvásárlással járó nyűgeiktől, amely