Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)

Dani Lukács-Farkas Gábor: Kisláng

szág (szárnyas) volt a lakosság tulajdonában. Az 1940-es évek első felében földbirtokpolitikai intézkedés következtében parcellázás kezdődött Kisláng határában.

211 1943. júniusában 140 hold földet mértek ki a Grünfeld-gazdaság földjeiből. 1945 előtt a következő dűlőkben voltak a kislángi birtokosok földjei: Csikólegelő-, Messzelátó-, Ecsi határszéli-, Dégi úti-felső-, Péteri kereszti-, Pajtái felső-, Ágostoni-, Péteri kisházasok-, Dögléri-, Nagyárok-, Téglaházi-, Homokgödri-. Dégi úti-alsó-, Péterszállás-, Sertéslegelő-, Pajtái alsó-, Fekete-, Herpahalmi kisházasok-, Réti földek-, Kaszáló-, Tarnóczai-, Vázsonyi-, Szőlőhegy-, Jánosmajor-, Jánosi-, Lobb-, Aszó-, Radicsa-, Kút-, Középső-, Temető-, Községi-, Léleklátó-, Herpahalmialsó-, Herpahalmi-felső-, Beltelkek-, ödöni-felső- és ödöni-alsó-, Ödönidűlő.

27 * A második világháború harci eseményei Kislángot és térségét 1944. december 5-én érték el. A küzdelemnek azonban a szovjet egységek bevonulásával nem lett vége. mivel Kisláng és környéke beleesett abba a támadási irányba, melyet a német csapatok ellenakcióik során maguknak — 1945 elejétől március 8-ig — kijelöltek. Maguk a kislángi lakosok sem tudták pontosan felmérni, hogy községük hányszor cserélt gazdát. A 4. szovjet gárdahadsereg egységei Kisláng és környékének elfoglalása után tovább támadtak északi irányban, és december 7-én elfoglalták Polgárdit, behatoltak a Margit-állásba. Igaz, másnap Polgárdit a német 1. és 23. páncéloshadosztály néhány alakulata visszavette, de Tác, Seregélyes térségében heves gyalogsági harc folyt a Margit-állásért, melyben német erők voltak. A tűzvonal 1945. január közepéig Székesfehérvár elfoglalásával némileg távolodott ebből a térségből, de a fenyegetettség a kislángiak feje fölül nem múlt el. 1945. január 18-án reggel hatalmas erejű német támadás indult Nádasdladány, Űrhida, Jenő, Szabadbattyán, Székesfehérvár térségéből déli, délkeleti irányban. A Kisláng felé tartó két páncéloshadosztály — (a Totenkopf és a Wiking) — másnap, kora hajnalban. 3 órakor érte el a községet, mielőtt a szovjet ellenállási vonal előtti aknamezőt, drótakadályt leküzdötték. A Wiking páncélosezred Kislángon néhány órát pihent, illetve felkészült a további előnyomulásra: a katonák 19-én déltájban Kálóz irányába távoztak, átkeltek a két csatornán, ott hídfőt létesítettek. A német hadisikerek azonban ideiglenesek. A szovjet egységek február 10. körül ismét ebben a térségben voltak, de február 27-én láttak német páncélosokat Kislángon és a pusztákon. A németek március 21-ig maradtak Kislángon. Február 27-én a németek felrobbantották a két templomot, és a robbanás során elpusztultak a környező lakóházak, és az iskolák is. A német hadvezetőség a kislángi lakókat Polgárdiba telepítette. A lakók március 21. után tértek vissza Kislángra. A lakosokkal a falu vezetői közül kitelepült Szabó Béla segédjegyző is, aki azonban Kislángra néhány alkalommal visszatért. Kislángra ezidőben a Veszprémben székelő Fejér vármegye rendeleteket küldött, és jelentéseket várt. Ezekből tudjuk, hogy a német katonák ekkor Kisláng5* 67