Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)

Dani Lukács-Farkas Gábor: Kisláng

40, Romsits Nándor 52, Kovács Lajos 58, Korodi János 36, Árki József váíh Lajosné 33, Bankó István 32, Rákász István 31, Takács István 31. 34, Árki Péter 60, Svajda György 42, id. Horváth Ferenc 34, özv. HorTakács István 28, Vas Pál 26 kataszteri hold földdel rendelkeztek. A község vezetősége is a vagyonosabb gazdákból és a községben működő iparosokból, kereskedőkből került ki. Id. Árki Péter — a község bírája —, 1928-tól 189 magyar holdon és 23 magyar hold bérelt földön gazdálkodott. Lábadi Mihály 32 holdas gazda — ugyancsak 1928-tól a község pénztárosa —. ekkor már 9 éves községi elöljárósági múltra tekinthetett vissza. Nagy István képviselő-testületi tag, 100 kh birtok tulajdonosa, kocsma- és malomtulajdonos is. Kis Károly, a képviselő-testület állandó virilis tagja, vendéglős és 22 kh föld tulajdonosa. Képviselő-testületi tagok továbbá 1928-ból Kuli Lajos református lelkész, Nóvák József községi orvos, Szabó Mihály gyógyszerész. Számottevő réteget alkottak a kisiparosok és kiskereskedők, akik nemcsak Kisláng község lakosságát, hanem a környező puszták, sőt más falvak lakóit is ellátták szolgáltatásokkal. Élénk az egyesületi élet. Legjelentősebb az 1910-ben alapított Iparos Olvasókör, amelynek 1931-ben 120 aktív tagja volt. A kör előadásokat, felolvasásokat és társas összejöveteleket tartott. Külön sportosztály alakult 1931-ben. Hasonló jelentőséggel működött a Gazdakör is, amelynek elnöke Magyar Sándoi volt. A Hangya Fogyasztási Szövetkezet 1910-ben alakult 60 000 korona alaptőkével és körülbelül 400 taggal. 1931-ben 2911 üzletrésszel, 5822 pengő lefizetett alaptőkével és 509 taggal működött. Évi bruttó forgalma 55 000 pengő, üzletágazatai: fűszer-, vegyes-, vas- és rövidáru-kereskedés, valamint korlátolt italmérés volt. Igen jelentős pénzintézet az 1923-ban 226 taggal alakult Hitelszövetkezet. 1931-ben 560 tagja volt, és 18 000 pengő üzletrész-tőkével évi 960 000 pengő bruttó forgalmat bonyolított le. A hitelszövetkezet kebelében működött a gabonaértékesítő osztály, amely átlag évente 100 vagon gabonát vásárolt meg a gazdáktól és azt értékesítette. 1930-ban a községnek magas kölcsöntartozásai voltak, melynek törlesztését részben újabb kölcsönök felvételével kívánta rendezni. 24 000 pengő hosszúlejáratú kölcsön felvételéről tárgyalt a Pesti Hazai Első Takarékpénztár megbízottjával, majd külföldi kölcsön szerzésére is tettek javaslatot a képviselő-testületben. A község a vármegyei adók befizetésére kénytelen haladékot kérni, a lakosság jórésze szinte fizetőképtelen, ezért végrehajtással szedték be a pótadóhátralékokat. A kiadásokat pedig csak tetézte, hogy 1929-ben orvoslakást kezdtek építeni, és ehhez külön pénzkölcsönt vettek fel. Kiegészítették a hiányos tűzoltófelszerelést, majd az állami iskola további építéséről is gondoskodtak. A községi vezetők ekkor elhatározták, hogy községi kezelésben álló kavics- és homokbányát, téglaégetőt létesítenek, amely — ha csekély jövedelmet is hoz, de mindenképpen hasznára válhat a lakosoknak. A képviselő-testület 1928. szeptember 28-án határozatot hozott egy községi gyümölcs- és borszeszfőzde létesítéséről is. Felépítését az tette szükségessé, hogy a községben nagymennyiségű gyümölcs és egyéb, pálinkafőzésre alkalmas anyag ment tönkre a korábbi években. A gazdák 150 hold szőlőterülettel rendelkeztek, de 80—100 hl mennyiségű gyümölcs