Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)

Dani Lukács-Farkas Gábor: Kisláng

modernizálta a gazdaság gépi felszerelését. A gőzekékkel lehetőség nyílott a mélyszántásra, és ezzel a művelés minőségének fokozására. A termőterületből 2400 kat. hold körül volt szántóföld, és ezen főleg kenyérgabonát termeltek. A lángi uradalom Fejér megyében az egyik legjelentősebb gabonatermő vidékén volt. Egyébként az egész lángi uradalom a következő művelési ágakra oszlott: 9230 hold szántóföld, 2523 hold legelő, 1927 hold rét, 225 hold akácos, 173 hold belsőtelek, 10 hold kert, 15 hold nádas, 90 hold meg nem művelhető területrész." Az egész uradalomból mindössze 450 hold volt bérletben. A szántóföldeken a kenyérgabona mellett kapásnövényeket, takarmányt (lucernát, lóherét, kukoricát) termesztettek. A gazdasági felszerelés a kor színvonalán állott: 1895-ben találunk az egész uradalomban 126 vasekét, 8 kapálóekét. 8 irtókapát, 10 magtakarót, 3 töltőekét. A faekéket az uradalom még 1875 után selejtezte, és — amint már említettük — korszerűbb gépeket szereztek be; 11 db vetőgépet, 14 angol fogast, 32 db fafogast, 4 db hantzúzóhengert, 20 db fahengert, 1 kaszálógépet, 1 lóerejű cséplőgépet, 4 gőzlépcsőt. Az 1860-as években Fejér megye uradalmaiban még nyomtatással, kézi csépléssel nyerték ki a gabonából a szemet, mert cséplőgépek, különösen gőzerejű gépek még alig voltak. Állatállományát — számszerűségét tekintve — kielégítőnek mondhatjuk. 1869-ben 1126 szarvasmarhát, 295 lovat, 14 000 birkát, 1100 sertést számláltak meg a lángi uradalomban. A termelést 13 gazdatiszt irányította, akik 244 konvenciós cseléd és átlagosan 100 napszámos munkája felett rendelkeztek. Az uradalom a környék parasztjainak, a zselléreknek bérletföldeket osztott ki, melyekért cserébe a bérlők munkát adtak. Az így nyert munkanapokat főleg takarmány takarításra, gabonahordásra használta fel az uradalom. 1869-ben a kiadott 450 hold bérföld után a parasztok összesen 2700 napot dolgoztak az uradalomban, és 3150 hold takarmányt takarítottak le a földekről. A bérföldek minden holdja után 6 napot dolgoztak évente a parasztok az uradalomban, és még 7—7 hold takarmányt is le kellett kaszálniuk. Egyébként ez a ledoigozási rendszer a magyarázata annak, hogy viszonylag miért alkalmazott az uradalom évente oly kevés napszámost. Az 1869. évi termésátlag a következő: rozs 8, árpa 7, zab 11, köles 8 mérő termett egy magyar holdon. A jelzett évben termett összesen: 9900 mérő kukorica, 17 200 mérő köles, 5400 mérő krumpli, 2 ezer fej káposzta, 10 ezer mázsa takarmányrépa. Kisláng fejlődése azzal magyarázható, hogy az uradalom mind több konvencióst telepített itt le. 1380-ban 816; 1890-ben 890; 1900-ban 920 fő lakott a kislángi pusztákon. A Zichy család Kislángot ismét bérbe adta a 19. század utolsó évtizedében. 1396-ban Deutsch Miksa volt a kislángi bérlő, s a bérlet 1898. április elején járt le. A Zichy család házi kezelésében 1900-ban a nagylángi, a csőszi és a külsőtáci gazdasága maradt. A kislángi bérletet azonban meghosszabbították és a bérlő a telepítés kezdetéig maradt Kislángon. Ugyanebben az időben Tarnóczán Grünfeld Jakab, Fövenyen Franki Samu volt a bérlő.

1J Az intenzív földművelés üzemmenete tömegesebb munkaerő-szükségletet kívánt volna. A századfordulón kevésnek mutatkozott az igaerő. A kispusztai gazdaságban minden 100 magyar holdra jutott egy 6-os