Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)

Dani Lukács-Farkas Gábor: Kisláng

modernizálta a gazdaság gépi felszerelését. A gőzekékkel lehetőség nyí­lott a mélyszántásra, és ezzel a művelés minőségének fokozására. A ter­mőterületből 2400 kat. hold körül volt szántóföld, és ezen főleg kenyér­gabonát termeltek. A lángi uradalom Fejér megyében az egyik legjelen­tősebb gabonatermő vidékén volt. Egyébként az egész lángi uradalom a következő művelési ágakra oszlott: 9230 hold szántóföld, 2523 hold le­gelő, 1927 hold rét, 225 hold akácos, 173 hold belsőtelek, 10 hold kert, 15 hold nádas, 90 hold meg nem művelhető területrész." Az egész uradalomból mindössze 450 hold volt bérletben. A szántó­földeken a kenyérgabona mellett kapásnövényeket, takarmányt (lucer­nát, lóherét, kukoricát) termesztettek. A gazdasági felszerelés a kor szín­vonalán állott: 1895-ben találunk az egész uradalomban 126 vasekét, 8 kapálóekét. 8 irtókapát, 10 magtakarót, 3 töltőekét. A faekéket az urada­lom még 1875 után selejtezte, és — amint már említettük — korszerűbb gépeket szereztek be; 11 db vetőgépet, 14 angol fogast, 32 db fafogast, 4 db hantzúzóhengert, 20 db fahengert, 1 kaszálógépet, 1 lóerejű cséplőgé­pet, 4 gőzlépcsőt. Az 1860-as években Fejér megye uradalmaiban még nyomtatással, kézi csépléssel nyerték ki a gabonából a szemet, mert cséplőgépek, külö­nösen gőzerejű gépek még alig voltak. Állatállományát — számszerűsé­gét tekintve — kielégítőnek mondhatjuk. 1869-ben 1126 szarvasmarhát, 295 lovat, 14 000 birkát, 1100 sertést számláltak meg a lángi uradalom­ban. A termelést 13 gazdatiszt irányította, akik 244 konvenciós cseléd és átlagosan 100 napszámos munkája felett rendelkeztek. Az uradalom a környék parasztjainak, a zselléreknek bérletföldeket osztott ki, melyekért cserébe a bérlők munkát adtak. Az így nyert mun­kanapokat főleg takarmány takarításra, gabonahordásra használta fel az uradalom. 1869-ben a kiadott 450 hold bérföld után a parasztok összesen 2700 napot dolgoztak az uradalomban, és 3150 hold takarmányt takarí­tottak le a földekről. A bérföldek minden holdja után 6 napot dolgoztak évente a parasztok az uradalomban, és még 7—7 hold takarmányt is le kellett kaszálniuk. Egyébként ez a ledoigozási rendszer a magyarázata annak, hogy viszonylag miért alkalmazott az uradalom évente oly kevés napszámost. Az 1869. évi termésátlag a következő: rozs 8, árpa 7, zab 11, köles 8 mérő termett egy magyar holdon. A jelzett évben termett összesen: 9900 mérő kukorica, 17 200 mérő köles, 5400 mérő krumpli, 2 ezer fej káposzta, 10 ezer mázsa takarmányrépa. Kisláng fejlődése azzal magyarázható, hogy az uradalom mind több konvencióst telepített itt le. 1380-ban 816; 1890-ben 890; 1900-ban 920 fő lakott a kislángi pusztákon. A Zichy család Kislángot ismét bérbe adta a 19. század utolsó évtizedében. 1396-ban Deutsch Miksa volt a kis­lángi bérlő, s a bérlet 1898. április elején járt le. A Zichy család házi ke­zelésében 1900-ban a nagylángi, a csőszi és a külsőtáci gazdasága ma­radt. A kislángi bérletet azonban meghosszabbították és a bérlő a telepí­tés kezdetéig maradt Kislángon. Ugyanebben az időben Tarnóczán Grünfeld Jakab, Fövenyen Franki Samu volt a bérlő. 1J Az intenzív földművelés üzemmenete tömegesebb munkaerő-szük­ségletet kívánt volna. A századfordulón kevésnek mutatkozott az igaerő. A kispusztai gazdaságban minden 100 magyar holdra jutott egy 6-os

Next

/
Oldalképek
Tartalom