Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)

Lencsés Ferenc: Tordas

az iskolák államosításával kapcsolatban a képviselő-testületnek állást kell foglalnia. A „képviselő-testület egyhangúlag az iskolák államosítása mellett dönt, annál is inkább, mert ily módon biztosítva lesz az egységes tanítás és ki lesznek kapcsolva az iskola fenntartásával kapcsolatos nehézségek. Tudomásul veszi a képviselő-testület azon körülményt, hogy a szabad vallástanítás továbbra is biztosítva lesz". Az MDP tordasi helyi szervezete 1948. július 28-án közölte a helyi Nemzeti Bizottsággal, hogy Mészáros Pál és id. Milichovszki Benő nemzeti bizottsági tagokat a pártból kizárták, s ezzel nemzeti bizottsági tagságuk megszűnt, s helyettük az MDP részéről id. Pintér György és Máriás András elvtársakat delegálják. Utóbbit két nap múlva a Nemzeti Bizottság elnökévé választották. 1948 augusztus végén felvetődik a kérdés: Vál vagy Bicske legyen a járási központ? Bár a képviselő-testület kimondta, hogy Válhoz ragaszkodik, ennek ellenére a képviselő-testületnek állást kellett foglalnia: „a bicskei járás beosztása ügyében". A képviselő-testület egyhangúlag a Marton vásáron létesítendő járási főjegyzői kirendeltség mellett foglalt állást azzal, hogy a kirendeltség felállítását is félmegoldásnak tartja. Az egész megoldása martonvásári járás létesítése volna, azért határoztak így, mert „Martonvásár 5 km-re, Bicske pedig 20 km-re van, az előbbi az év minden szakában, az utóbbi pedig csak az év egy szakában közelíthető meg". Többen 1948 szeptemberében azt kívánták, hogy az apaállattartást újra a földművesszövetkezetre bízzák. Egyesek a földművesszövetkezetben megrendült bizalmat azzal indokolták, hogy a felszabadulás utáni három esztendő és az infláció a szövetkezet számára is súlyos anyagi helyzetet teremtett. Végül a képviselő-testület úgy döntött: az apaállattartást újra a földművesszövetkezetnek adják át, de kikötötte, hogy a község állandó felügyeletet gyakorolhasson. Az Országos Nemzeti Bizottság 1949. január 29-én kimondta az ország összes Nemzeti Bizottságának feloszlatását. A tordasi Nemzeti Bizottság (11 tag, 1 jegyzőkönyvvezető) 1949. február 8-án ült össze, amelyen kimondta a Nemzeti Bizottság feloszlatását. A községi elöljáróság 1949. augusztus 8-án a megszűnt Nemzeti Bizottság összes meglévő iratát az alispánhoz terjesztette be. A képviselő-testület 1949, március 28-án hozzájárult ahhoz, hogy a földreform során Tordas község részére telekkönyvezett 30 kat. holdat kitevő területet a Földművesszövetkezet rendelkezésére bocsássák. A feltételeket a Vármegyei Termelési Miniszteri Biztos utólagosan állapítja meg. A képviselő-testület a fenti napon tartott közgyűlésén elhatározta, hogy a község ötéves tervében a következő beruházásokat és beszerzéseket akarja megvalósítani: beruházások között 4 db áteresz készítése, a tűzoltószertár és a községháza rendbehozatala, a községben az artézi kút átépítése, 300 m betonjárda építése, 200 m fedett csatorna létesítése, Egészségház és Sportotthon épületének megszerzése és rendbehozatala, Erdőmajorpusztán artézi kút építése, tordas—kajászószentpéteri bekötőút építése; gazdasági vasút építése

3 népkönyvtár létesítése. A tűzoltószertár részére 1 db tűzoltófecskendő-alváz, 100 m nyomócső, 8 m szívótömlő, és 2 db tűzoltóponyva beszerzése szerepelt.