Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)

Lencsés Ferenc: Tordas

Később, 1946. november 18-án az alispán a községtől a működő egyesületek adatainak nyilvántartását kéri be. A községi elöljáróság jelenti, hogy Tordason alapszabállyal rendelkező egyesület nincs. A Fej ér vármegyei Földbirtokrendező Tanácsa, Székesfehérvár a tordasi Községi Földigénylő Bizottság javaslatának felülvizsgálata után 1945. július 18-án meghozta (211/ 1945. sz.) véghatározatát, amely szerint Dreher Jenő tulajdonát képező 1090 kat. hold 1 437 O-öl területű ingatlanát megváltás útján teljes egészében igénybe veszi. A kijelölt ingatlan ellenértékében az alkotórészek és tartozékok értéke is bennfoglaltatik a kataszteri tiszta jövedelem húszszoros összegében. Az ingatlanon levő élő és holt gazdasági felszerelés értékét becslés útján fogják megállapítani. Az ingatlanok ellenértékének kiegyenlítéséről a Földművelésügyi Minisztérium fog intézkedni. A véghatározat ellen a kézbesítéstől számított 8 napon belül az Országos Földbirtokrendező Tanácshoz címzendő és a Fejérvármegyei Földbirtokrendező Tanácshoz benyújtandó panasszal lehet élni. Az uradalom megbízott ügyvédje, Halász János, budapesti lakos fellebbezést nyújtott be, amelyben előadja, hogy Dreher Jenő a földmívelésügyi miniszter által 1938. július 9-én jóváhagyott ajándékozási szerződés szerint tordasi birtokát részben Hardy Dreher Béláné, részben ifj. Hardy Bélának ajándékozta, s ilyenformán a két ingatlan 1000 kat. holdnál kisebb. Az eredeti okmányok bemutatásának felajánlása mellett kéri, hogy Hardy Dreher Bélánét és ifj. Hardy Bélát fejenként megillető 50—50 hold terület felosztását sürgős intézkedéssel tiltsák le. A visszavonuló német katonák a községből lovat, kocsit és sertést vittek el. A Hangya Szövetkezeti Központtól 1000 q búzát, 140 q árpát 70 q rozsot, 350 q zabot, 300 q kukoricát, 350 q babot, 400 db zsákot, 2,6 millió P értékben vittek el. A községgel együttes károk összege megközelíti az 5 millió pengőt. Fenti nagy veszteségek ellenére a Hangya Központ 1945. július 26-án felszólította a községi elöljáróságot, hogy a felszabadulás előtt a Tordas lakói által felvett 4809 kg rozsot és 1287 kg búzát cséplés után, de legkésőbb szeptember l-ig természetben hajtsák be. Amennyiben fenti időpontig nem adnák vissza, úgy „kénytelenek leszünk követelésünket a községi elöljárósággal szemben peres úton érvényesíteni." A háborús események folytán a Hangya Központ anyagi helyzete igen megromlott, s a Tordason létesített mintafalut „nem óhajtja fenntartani és továbbfejleszteni, ezért kéri a képviselő-testületet a kérdéses ingatlanok visszavételére." Tordas község és a Hangya Termelő, Értékesítő és Fogyasztási Szövetkezet 1946. augusztus 30-án megállapodást kötöttek, amelynek értelmében az 1944. február 28-án kötött adásvételi szerződés alapján 4241 n-öl területű ingatlan minden további kérdezés nélkül telekkönyvileg visszaírassék és bekébe! eztessék Tordas község nevére. A korábbi fenti felek között létrejött adásvételi szerződés a háborús események folytán nem kerülhetett megvalósításra. Az ingatlan adásvétele gazdasági lehetetlenülés következtében nem mehetett teljesedésbe. Mindkét megállapodó fél az ingatlan értékét 6000 Ft-ban ismerik el és az ebből eredő illetéket a Hangya Szövetkezet magára vállalta. A Megyei Földbirtokrendező Tanács képviselője 1945. szeptember 28-án jelent meg a helyszínen, hogy a földbirtokreform munkálatairól tájékozódjon. A KFB elnöke, Farkas Károly bejelentette, hogy a vázrajzot