Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)

Lencsés Ferenc: Tordas

A községi földműves tanács 1919. május 13-i ülésén bejelentették, hogy Fejér vármegye és Székesfehérvár város parancsnoksága Fejér megye területét hadszíntér területté nyilvánította: „Ezért elrendelte mindenféle katonai anyagnak — fegyverek, lőszer, egyenruhák és katonai felszerelesek beszolgáltatására egy-egy bizottságot alakítottak. Fenti tanács azonban kimondta, „hogy politikailag megbízható egyének fegyvereit és töltényeit visszatartja, s felhatalmazza a községi intézőbizottságot, hogy ezek részére fegyvertartási engedélyt adjon ki." A községi földműves tanács 1919. május 13-i gyűlésén bejelentették, hogy a Fejér megyei és székesfehérvári közoktatásügyi politikai megbízott elrendelte, hogy az egyházi, hitfelekezeti vagyont köztulajdonba kell venni. Ennek végrehajtására háromtagú likvidáló bizottságot kell alakítani. A bizottságnak köztulajdonba kell átvenni „mindent, ami az egyházi, hitfelekezeti és az általuk kezelt vagyonok állagát képezte." Nem kell köztulajdonba venni a következőket: „templomok, nyilvános kápolnák, kálváriák, szobrok, haranglábak, valamint ezeknek a szertartásához szükséges felszerelései." Minden átvett ingatlant (földbirtok, ház) és a hozzá tartozó élő és holt felszerelésével együtt, a likvidáló bizottság a helyi földműves tanácsnak ad át. A tanács az ingatlanokat tovább kezeli úgy, hogy a termelésben fennakadás ne legyen. Az 1919. június 3-i községi földműves tanácsi ülésen Zsakó István intézőbizottsági elnök elnökölt. A tanács a benyújtott javaslatra háromtagú bizottságot választott. Ezen bizottság feladata, hogy „élelmiszerek, ruházati cikkek és egyéb hatósági cikkek beszerzése, arányos és igazságos elosztás szerint történjen. A bizottság tagjai fizetést nem kapnak, hanem fáradtságuk díját és felmerülő kiadásaikat, az áruk eladásából fedezhetik." A községi földműves tanács 1919. augusztus 10-i gyűlését Zsakó István, intézőbizottsági elnök vezetésével tartották meg, amin az előadó, Farkas Sándor, jegyző felolvasta az alispán rendeletét, „mely szerint a községi földműves tanács és az intézőbizottság — erkölcsi és anyagi felelősségének fenntartása mellett — helyét azonnal hagyja el és a községi ügyek vezetését a törvényesen megválasztott községi elöljáróságnak és képviselő-testületének adja át." E rendelet értelmében a község vezetését az intézőbizottság átadta, az elöljáróság és a képviselő-testület pedig átvette. A 3886/1919. ME sz. rendelet értelmében „azon elöljárók, illetve képviselő-testületi tagok kötelesek a községi ügyek vezetését átvenni, akik 1918. évi október 30-án működtek." Alispáni rendelkezésre a jegyzői teendőket Farkas Sándor h. jegyzőtől ismét Puskás János, jegyző és Kiss Károly segéd jegyző vette át, Farkas Sándort, aki a tanácskormány alatt a h. ügyosztályvezetői tisztet töltött be, állásából elbocsátották és ajánlották neki, hogy a váli járást is hagyja el. Azért, mert „a tanácskormány felépítésében tevékenyen részt vett ... a tanácskormánynak magát nagyon átengedte .. . bűnvádi eljárásnak ki van téve, és bármelyik pillanatban készen lehet arra, hogy letartóztatják." Farkas Sándor ezt a személyi ügyét az 1919. augusztus 17-i képviselő-testületi gyűlés elé terjesztette, kérte a képviselő-testület védelmét. Podhradszky János, lelkész indítványára a képviselő-testület Farkas Sándor h. jegyzőnek Tordas község és népe érdekében kifejtett érdemeiért, egyhangúlag jegyzőkönyvi köszönési* 323