Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)

Lencsés Ferenc: Tordas

A községi képviselő-testület 1909. március 11-i ülésén fogadta el a vágóhídi szabályrendeletet, amely először a vágási időt szabályozta. November—február hónapokban 1—1/2 4 óra, március, április, szeptember, október hónapokban 2—1/2 5, május és augusztus hónapban 1/2 4—6 óra között, vagyis természetes világítás mellett engedélyezték a vágást. Rendkívüli esetekben (búcsú, lakodalom stb.) az elöljáróság más időpontban is engedélyezhet vágást, amennyiben a húsvizsgáló jelenléte biztosított. Kényszervágás máskor és másutt is engedélyezhető. A húsvizsgálati díjakat a következőkben szabták meg: A rendes hús vizsgáló évi 72 K-t kapott, míg a helyettes esetenként és darabonként kapta a díjat. ,,Az emberi egészséget nem veszélyeztető, de csekélyebb értékű, úgynevezett nem mészárszékbe való hús darusítása céljából „hatósági hússzék" állíttatik fel. Ahol ilyen nincs, ott a rendes mészárszék használható hatósági hússzéknek, de akkor csak ilyen hús árulható benne és azt fel kell tüntetni." A húsmérést csak iparigazolvánnyal rendelkező mészáros és hentes végezheti. A húsárakat fel kell tüntetni. A húsárak emelését 8 nappal előbb a községi elöljáróságnak be kell jelenteni. A községi képviselő-testület 1914 augusztusi közgyűlésén a jegyző bejelentette, hogy a behívott katonák visszamaradt családtagjainak, akik kellő vagyonnal, kereseti forrással nem bírnak, segélyezésükre „Segélyező Bizottság alakítandó, mely a Megyei Segélyező Bizottság utasítása alapján osztja majd ki a segélyeket." A sajtóból értesültek, hogy a hadbavonultak családtagjai állami segélyben részesülnek. A községi képviselő-testület az állami segély kiegészítésére 1 000 K-t szavazott meg. A főszolgabírói rendelet alapján 1914 novemberében a község törzsvagyonának megfelelő összeg erejéig hadikölcsönt kellett jegyezni. A jegyző javasolta, hogy a Martonvásári Takarékpénztárban levő tőkéből 15 000 K-t hadikölcsönként jegyezzenek. Podhradszky János ev. lelkész javaslatára a képviselő-testület úgy határozott, hogy az Országos Központi Hitelszövetkezetnél 18 000 K-ért jegyez 6%-os. adómentes hadikölcsön-járadékot. Az állam a községbe internált szlovének élelmezésére napi 1,05 koronát utalt ki. Eleinte a lakosság élelmezte az internáltakat, majd ez sok nehézséggel és kellemetlenséggel járt, ezért a képviselő-testület 1915 júniusában úgy határozott, hogy az internáltaknak napi 1 koronát ad ki, „melyből aztán maguk élelmezzék magukat." A jegyző 1917. augusztusában bejelentette, hogy kormányrendelet értelmében „a közellátásra szorulók gabonaszükségletét a község beszerezni jogosult." A községi képviselő-testület felhatalmazta az elöljáróságot, hogy „az ellátatlanok élelmezésére szükséges gabonának megvásárlására" 10 000 K kölcsönt felvegyen. Ennek az összegnek biztosítására „a takarékpénztárba elhelyezett összegnek, valamint a különböző alapok készpénzkészleteinek felhasználását" engedélyezte. a) marha b) növendék borjú c) sertés d) juh, kecske 160 K 1 K 1 K 40 fillér 21 FMTÉ 22. 321