Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)

Lencsés Ferenc: Tordas

és kazlak egymástól legalább 5 m távolságra helyezendők el. Fenti szabályrendelet ellen vétőket 2 frt bírsággal sújtják. Fejér vármegye alispánja ezen tűzrendészeti rendeletet 1888. febr. 17-én hagyta jóvá. Tordas nagyközség szervezete (írásban) 1888-ban jelent meg, amikor 1089 lakosnak, 2932 kh 1264 O-öl területen 152 lakóhaza volt. A községi képviselő-testület 20 (10 virilista, 10 választott) tagból állt s évente négy gyűlést (febr., ápr., szept. és dec.) kellett tartani. Az elöljáróságot alkotta: bíró, jegyző, helyettese vagy törvény bíró, 4 tanácsbeli esküdt, közgyám, községi és adópénztárnok (egyszemélyben) és körorvos. A segéd- és kezelőszemélyzethez: a szülésznő; a szolgaszemélyzethez: 1 kisbíró, mint kézbesítő is és 1 éjjeliőr, mint rendőr tartozott. Ezen szervezeti szabályrendelet kiegészítésére 1915. januárjában hoztak határozatot, amely szerint a községi alkalmazottak részére illetményüket — betegség esetén •— 20 héten át biztosítják. Az ügyintézés lassúságára jellemző, hogy Fejér vármegye törvényhatósági bizottsága csak 1919. október 7~én tartott közgyűlésében hagyta jóvá. A jegyző fizetése 600 frt, 4 kat. hold 132 n-öl szántóföld és 1 kat. hold 441 n-öl kert haszonélvezete, melyektől az adót a községi pénztár fizeti. 2 öl (8 méter) tűzifa, világításra 11 frt 75 kr. Természetben: 2 szoba, konyha, kamra, istálló, félszer és padlásból álló lakás. További fizetések: közgyám 20 frt szülésznő 20 községi adópénztárnok 30 „ kisbíró 60 „ személyenként kertész 10 körorvos 106 éjjeliőrök 10 „ terményekben bíró 80 A törvénybíró nem kapott fizetést. Fejér vármegye törvényhatósági bizottsága 1889. december 2-án hozott határozatot, amely szerint a tordasi „községház felépítéséhez szükséges tégla a tordasi uradalom által ajándékoztatik ... az építés házi kezelés mellett eszközöltetik; az építési terv- és költség-előirányzat pedig műszakilag átvizsgálva helyesnek találtatott. A községháznak 3507 frt 23 kr költség mellett leendő felépítése törvényhatóságilag engedélyeztetik." Egyre gyakrabban vetődik fel Kálozpuszta Kuldó községhez való csatolása. Az első kísérlettel 1887-ben találkozunk, amikor Lövinger Dávid és társai, kuldói közbirtokosok a Tordas községhez tartozó Kálozpusztát közigazgatásilag Kuldó községhez kérik csatolni. Kálóz Tordashoz hasonlóan közel fekszik, mint Küldőhöz. Kuldó magát saját jövedelméből tartja fenn, míg átcsatolás esetén Tordas magát csak nagyobb pótadó kivetésével tudná eltartani. Végül is fenti kérelmet az alispán elutasította. 1889-ben Kónya Károly és Tóth János fellebbezését utasítják el, s így Kálóz továbbra is marad Tordas közigazgatási szervezetében. Kulkö Márton és társai 1891. szeptember 26-án a képviselő-testülethez fordultak: „Miután azonban a philoxera ezen általunk szőlővel kiültetett területet is teljesen tönkretette csakis, mint szántóföld használható és mint ilyen, nyolczad rész hasznot sem jövedelmez .. . ránk nézve oly terhes haszonbérlet alól fölmentessünk." A községi képviselő-testület oly ér-