Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)

Lencsés Ferenc: Tordas

A gyors intézkedést mutatja, hogy rövidesen nyomdai úton előállított felhívás jelent meg: HIRDETMÉNY Tordas községben a phylloxera jelenléte constatáltatván a rovar elhurczolásának megakadályozása czéljából Tordas község határában levő összes szöllöterület esetleg a kertek is, a melyekben egyes szöllötőkék állanak a földmívelés-, ipar és kereskedelemügyi nagyméltóságú m.k. minister ur által zárlat alá helyeztetni rendeltettek. Minek következtében a Tordas község határában levő összes szöllösterületről esetleg olyan kertekből, melyekben egyes szöllötőkék állanak, gyökeres vagy gyökértelen szöllővessző, szöllő növény, szöllő levél és általában a szöllőtő minden egyéb alkatrésze — szöllőfürt kivételével — tovább bármilyen fa- vagy cserjenemü ültetvény, használt duczok és szöllőkarok, szöllőlevélbe csomagolt bárminő tárgyak kivitele s ugy e tárgyak egyik szöllőből a másikba való átvitele tiltatik. A phylloxera könnyen elhurczolható és a szöllöművelésre kiszámíthatatlan károkat okozó rovar lévén, a Tordas községgel szomszédos községek szöllőbirtokosai egyúttal figyelmeztetnek, hogy a zár alá helyezett területen foglalkozó szöllőmunkásaikat szöllőikben alkalmazni óvakodjanak, minthogy ezek lábbeliökön, ruháikon, de főleg tmunkaszereiken a szabad szemmel nem igen látható rovart a még egészséges szöllőkbe könnyen elhurczolhatják. Jelen rendelet szigorú végrehajtására és annak ellenőrzésére Tordas község elöljárósága és a hegypásztorok felelősség terhe alatt utasíttatnak, és a zárlat illetőleg tilalom ellen vétők az 1883. évi XVII. tcz. 12. §-a alapján 100 frt-ig ismétlés esetében 200 frt-ig terjedő pénzbüntetéssel esetleg ennek megfelelő elzárással fognak fenyíttetni. Sz.-Fejérvárott, 1885. september hó 20-án Sárközy Aurél Fejérmegye alispánja" A községi elöljáróság 1886. július 30-án némi türelmetlenséggel jelentette a szolgabírónak: „Tordas község határában levő összes szőlőket mai napon bejárván úgy találtatott, hogy a phylloxera — mely már a múlt évben Bradák Pál szöllejében pusztított — sokkal nagyobb kiterjedésben pusztít. Bradák Pál szomszédjai szőlejében is el van terjedve, sőt már más dűlőbeli szőlőkbe is átcsapott, s minden kétséget kizárólag állítani lehet, hogy az úgynevezett »öreghegyi« szőlőterület nagy része phylloxerával ellepve van". Az egyre inkább szomorú helyzetet mutatja a váli járás szolgabírajának 1887. július 12-én az alispánhoz küldött jelentése: „Tordas község határában levő szöllökben a phylloxera szöllő pusztító rovar mindig nagyobb és nagyobb területeket foglal el és nagy károkat okoz". Ezután egyre nagyobb arányban megindul a szőlővesszők szállítása, amihez a közigazgatási hatóságok szállítási engedélye szükséges. Pl. 1884 tavaszán a kecskeméti állami szőlőtelep kezelősége 20 000 db szőlővesszőt szállított Dreher Antal váli uradalmába. 1885-ben a váli gazdasági kör részére díjtalanul 50 000 db amerikai sima vessző szállítására kértek engedélyt. 1890. március 26-án Kchler Albert uradalmi jószágfelügyelő, Dreher Antal tordasi gazdasága részére Schossberger Henriktől Lőrinciből, 10 000 db Riparia sauvage amerikai sima vessző szállítására beviteli engedélyt kért. A községi képviselő-testület 1836. szeptember 21-én tartott ülésében alkotta meg első szabályrendeletét a tűzvédelemről. A rendelet első pontja kimondja, hogy gyúlékony anyagok az épületektől, valamint asztagok