Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)

Farkas Gábor: Pusztaszabolcs

Egyébként az állomási sorompón keresztül lehetett csak eljutni a földekhez, és ez nagy kerülőt és hosszú várakozást jelentett. Foglalkozott a háborús viszonyok alatt eltűnt vagy elcserélt lovak tulajdonjogáról. Az állásfoglalás szerint a Nemzeti Bizottság minden kétes tulajdonban lévő ló sorsáról határozott. Azok a lovak, amelyek hosszabb ideje ugyanazon gazdánál voltak, a gazda tulajdonjogát erősítették. A bizottság a háborús viszonyok idején eltűnt ingóságok felkutatására felhívta a helyi rendőrséget, felhatalmazta a rendőrséget a házkutatásra is. A Nemzeti Bizottság utasította a községi elöljáróságot, hogy a Nándormajorban lévő téglaház anyagkészletét, mintegy 50 ezer téglát, továbbá a felsőcikolai lerombolt gazdasági épületekből kikerült építőanyagot a községi igénylőknek, a háborús kárt szenvedett gazdáknak utalja ki. 1945. május 20-án a Nemzeti Bizottságot újjáalakították. A bizottságba a három párt küldöttei mellett megjelentek a szakszervezet képviselői is. Ez a tény a munkáspárti tagság számszerű növekedésével járt együtt, és végül a Nemzeti Bizottság kommunista vezetés alá került. A bizottság elnöke Bakonyi Mihály lett. Az újjáalakuló ülésen kiderült, hogy a Nemzeti Bizottság teljes tagságát beküldték a községi képviselőtestületbe. Ez azonban azt is jelentette, hogy a Nemzeti Bizottság tagsága akaratát rákényszerítette a képviselő-testületre, így ez a néhány személy Pusztaszabolcson igen nagy hatalmat összpontosított kezében.

77 Ezt a veszélyt ismerte fel a járási főjegyző, Kun Gábor, aki elrendelte a Nemzeti Bizottság újjáalakítását. A községi képviselő-testület az 1030. sz. kormányrendelet szerint 1945. május 20-án újjáalakult. Az ülésen Kun Gábor járási főjegyző elnökölt. Itt jelentették be, hogy a képviselő-testületbe a Nemzeti Bizottság beküldte a tagokat, még pedig a szociáldemokraták, a Kisgazdapárt, a szakszervezet és a Kommunista Párt egyenként 6—6 tagot. így az új községi testületnek 24 tagja lett. Az ülésen megválasztották a községi önkormányzati tisztségviselőket: a községi bírót, aki Joó István lett, a helyettes bírót, a pénztárost, a közgyámot és négy elöljárót. 1945. június 8-án a községi adminisztrációs személyzet választására került sor: a községi vezető jegyzőt, Graffy Istvánt megerősítették állásában. Indoklásnak azt hozták fel, hogy a jegyző 22 éve működik a községben. Megjegyzik azonban, hogy a későbbiekben bekövetkező igazolási eljárás eredményét tiszteletben fogják tartani. 1945. július 30-án az igazolás lezajlott és Graffy István a község jegyzője maradt. A Nemzeti Parasztpárt képviselői csak 1948. február 5-én kerültek a képviselő-testületbe, mivel ez a párt 1947 végén kezdte meg szervezkedését Pusztaszabolcson, és alakította meg a pártot. A Parasztpárt egyik vezetője, Dely Pál községi helyettes főjegyző volt.

78 Háborús károkat szenvedett a községháza, illetve a községi középületekben is károk keletkeztek. Renoválásra szorult még a jegyzői lakás, az óvoda és a tűzoltószertár. 1945. július 9-én beérkezett költségvetési ajánlatok oly magasak voltak, hogy azt az elöljáróság nem fogadta el. 1946. szeptember 1-jéig jegyzői irodának az óvoda egyik helyiségét használták. A községháza ugyanis erre az időre készült el, de a többi középületen még 1948-ban is dolgoztak helyi iparosok. A községháza iratai a harci események idején megsemmisültek. A közigazgatás újjászervezése idején, — mindenekelőtt az adózás kivetésé-