Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)
Farkas Gábor: Pusztaszabolcs
fel volt szerelve, többek között jégveremmel is. Évente kb. 86 ezer liter tejet gyűjtött, melyet Budapesten értékesített. A termelőknek 8 fillért fizetett literenként. A tej feldolgozásával azonban nem foglalkozott. Hús- és zsírsertéstenyésztés a községben általános volt. A hizlalás 3—4 hónapig tartott, kukorica és árpadarával. A házi szükségleten felül nem igen hizlaltak sertést, így évente kb. csak 200 hízott sertést adtak el. 71 A községnek vásártartási joga nem volt. A gazdák az adonyi, perkátai, sárosdi, seregély esi, ercsi vásárokra jártak. Egy vásárra kb. 35—40 állatot hajtottak fel. Heti piacot a község pénteki napon a Piac téren tartott. Helypénzszedési jogot évi 160 pengőért bérbe adta a község. A szomszéd községekből is vittek eladni terményt a pusztaszabolcsi piacra: Perkátáról, Adonyból, Szolgaegyházáról, Iváncsáról és Ercsiből. 72 Baromfi szakszerű tenyésztésével nem foglalkoztak. Baromfit csak házi szükségletre tenyésztettek. Ha felesleges akadt a gazdáknál, azt hízott állapotban adták el. Baromfinemesítés volt. Ez fajkakasok beszerzésével folyt. A községben 1930-ban tízen foglalkoztak méhészettel, 160 méhcsaláddal. A méhek modern kaptárakban vannak, szalmakaptár már nincs akkor a faluban. A méz kiszedésekor a méhek a kaptárban maradnak, tehát nem lesznek sem lefojtva, sem megölve. 1927-ben a községben 800 kg méz termett. Méhészetre azonban a község területe nem volt alkalmas, mert mézelőfa, rét kevés volt, a tarlókat pedig aratás után rögtön felszántották.' 3 ' A világháború emlékét a községi vezetés az 1920-as, 1930-as években fenntartotta. Ennek érdekében gyűjtést rendeztek a hősi halottak emlékének megörökítésére, majd egyesületi alapon is biztosították az emlékek ápolását. 1924. július 24-én leplezték le Pásztor János szobrászművész által készített hősi emlékszobrot, melyet a községház melletti téren állítottak fel. A leleplezési ünnep díszes keretek között folyt le. A világháborúban hősi halált halt községi lakosok neveit az emlékszobor alapzatára vésték: Battyányi József, Bodor János, Bús János, Császár Ferenc, Csizmadia István, Csizmadia József, Domanyik István, Filótás György, Filótás János, Filótás József, Joó István, Király I. István, Király II. István, Király József, Matus István, Meleg János, Piros István, Rákász Mihály, Sarkadi János, Sarkadi György, Sági József, Szántó József és Takács Jenő. 1932. szeptember 4-én a Frontharcos Szövetség helyi csoportja ünnepség keretében zászlót szentelt. A szervezést Erdey Kálmán nyugalmazott alezredes végezte. A zászlószentelési ünnepséget Kéri Ferenc perkátai esperes tartotta. A helyi csoport elnöke Jancsó Mózes uradalmi intéző lett. 74 Az adonyi járási főszolgabíró utasítást adott a pusztaszabolcsi főjegyzőnek, ha a szovjet csapatok megközelítik a községet, sőt ha azt már lőni kezdik, akkor a hivatalos iratokkal együtt el kell hagynia a községet. Ez 1944. december 2-án történt. . A község közvetlen közelében ádáz harcok dúltak. A község kétízben cserélt gazdát. A németek 1945. január 27—28-án Pusztaszabolcs irányába törtek előre, Perkáta felől. Az úton az 1. német páncélos hadosztály 73. 19 FMTÉ 22. 289