Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)

Farkas Gábor: Pusztaszabolcs

A községben több vendéglő működött. A Hangyavendéglő üzletvezetője, Kéri Károly. A vendéglő az állomásépület mellett állt. Ebben a vendég­lőben klubhelyiséget rendezett be a kaszinó és az olvasókör. A vasúti étterem bérlője, Izsák Géza volt. Az étterem a pályaudvari épületben volt elhelyezve. Sági István kocsmája az Adonyba vezető út mellett épült. Cseh István kocsmája a Sági-féle kocsma szomszédjában volt. A község­ben lévő hentesek és mészárosok: Császár Pálnak 2 üzlete volt, de 1—1 üzletet vezetett Takács Nándor és Orosz József. Az iparosok közül 3 dolgozott 1—1 segéddel és 1 dolgozott 1 inassal. Mindnyájan megrendelésre dolgoztak, egyik sem vásározott. Az iparosok közül egyiknek sem volt nyitott üzlete. Kisbérlettel a lakosság általában foglalkozott. A községi földeket és egy vitézi telket bérelnek. A bérlet kat. holdanként 50 pengő volt. A községben 4 vegyes- 1 fa- és 1 gabonakereskedés működött. A Hangya vegyeskereskedésnek korlátlan italmérése volt. Alakult 1919-ben. Alkalmazottak száma 5. Elnöke Graffy István, községi vezető jegyző Sza­lontai Jenő vegyeskereskedést, gabonakereskedést és fakereskedést űzött. Négy szakmunkást és 4 napszámost alkalmazott. Kovács László „Vénusz" áruházában vegyeskereskedés, rőfösüzlet és trafik volt, ahol 1 szakkép­zett alkalmazott segítette a forgalom ellátását. Szűcs Istvánné-íéle vegyeskereskedésben a tulajdonos nem alkalmazott kisegítőket. A hitelt rendszerint az Adonyi Takarékpénztárnál vették fel. A hitelkamatláb azonban igen magas volt, 1927-ben 18%-os. 53 Pusztaszabolcson a közélet számos megnyilvánulása is jelezte, hogy az anyagiakban szűkölködő község fel akar sorakozni a megye falvai közé. Ez az egyesületek létrehozásában is jelentkezett. 1925 január havában Graffy István községi jegyző megalakította a „Pusztaszabolcsi Kaszinót" 37 taggal. Elnökké, Graffy István községi főjegyzőt választották. A Leventeegyesület is 1925-ben alakult. Ez 1928-ban 160 tagú volt. A leven­tegyakorlatokon a megjelenés kötelező volt. Különösen az idősebb évfo­lyambeliek vonakodtak a gyakorlatokra eljárni, hiszen ez egy egész dél­előttöt vett igénybe. A testnevelési törvény értelmében a leventegyakor­latokon való megjelenés kötelező volt. A gyakorlatról elmaradozókat megbüntették. Pusztaszabolcson 1930-ig 100 pengő bírságot fizettek be azok, akiket az említett okokból megbüntettek. 1943 márciusában az ado­nyi járási leventeparancsnok kifogásolta, hogy a községben nincs levente­otthon, a gyakorlótér, a sportpálya, a lőtér pedig nem alkalmas arra, hogy ezekben a létesítményekben a 360 fős csapat eredményes képzést kapjon. A helyi Polgári Lövész Egyesületet 1926-ban szervezték meg. Ennek 80 tagja volt az alakulás idején. A tűzoltóságot 30 taggal hozták létre. A tűzoltófelszerelést és a szertárt a következő évben építették meg. 1933 decemberében a helyi sportklub (PSC) a községtől 50 pengő támogatást kapott. A községi közgyűlésen hangoztatták, hogy a sportklub a község életében az elmúlt tíz év alatt nagy szerepet játszott, és érde­mesnek tartják arra, hogy támogassák. Két év múltán a sport klubnak 50 tagja volt. 53

Next

/
Oldalképek
Tartalom