Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)

Farkas Gábor: Pusztaszabolcs

1928. április 16-án a képviselő-testület egy díjnoki állást szervezett. Augusztus 16-án a képviselő-testület községi orvosi állásra Csapó Jenő dunapentelei magánorvost, segédjegyzővé Keczeli György, okleveles jegy­zőt választották. Október 29-én a képviselő-testület Lits Jenőt községi írnokká választotta. 32 1932. december 2-án tartotta meg Ferdinándy István szolgabíró a községi elöljárók tisztújítását. Községi bíró ismét Boór Emil lett, aki egyébként 1942-ig tölti be ezt a tisztet. A helyettes bíró Magyar István, pénztáros Scheffer István lett. Mint látjuk, mindnyájan az uradalom alkalmazottai. 1942—1945 között azonban már községi lakos, ill. paraszt­ember, Futó Jakab lett a községi bíró. A községi képviselő-testületben a virilisnek nevezett személyek, — s egyben a községben a legtöbb adót fizetők is — a következők a II. világháború idején: Bonczos Miklós (200 holdas birtokos); Körbei Henrik (ercsi cukorgyári igazgató); Holczer Lajos nagybérlő; Könye Zoltán keres­kedő; Matolcsy Gábor gyógyszerész; Császár Pál kocsmáros; Szalontai Jenő kereskedő és malomtulajdonos; Nagy István tejüzem-tulajdonos. 33 Községházát még az első háború idején, 1916-ban a vasútállomáshoz közel építették meg. Az építést Róth Ede és Jakab építési vállalkozók végezték. A községháza felépítése 56 ezer koronába került. 34 A vagyonváltságos ingatlanok kiosztása során a község, — mint tes­tület — is részesült házhelyjuttatásban. A község a házhelyekért azonban csak annyit fizetett, mintha azok szántóföldek lettek volna. A valóságban a házhelyek tényleg szántóföldek voltak, és beépítésük közcélú létesítmé­nyekkel 1939-ig nem történt meg. A házhelyekért járó megváltási össze­get a község tartalékolta, amely 15 év alatt jelentősen gyarapodott. 1940­ben kísérletet tett az elöljáróság, hogy az összeget váltságdíj címén egy­szerre befizethesse. 1941 elején a Wooster-Frank-féle uradalom képviselője előterjesztést tett aziránt, hogy a községi tulajdonú házhelyekért cserébe kb. 60 magyar hold területet adjon át. A birtokrész a dombóvári—tapolcai vasútvonal találkozásánál feküdt. A képviselő-testület határozatilag hozzájárult a fel­ajánlott terület cseréjéhez. A házhelyek egyébként a „Grófi csapásnak" nevezett határrészben voltak. 33 A községnek az Országos Földbirtokrendező Bíróság közcélokra még további 10 hold földet juttatott. Az elöljáróság ezt a területet bérbeadás útján hasznosította. A területből 2 hold 700 négyszögölet temető számára jelöltek ki. Mivel a földek távolabb feküdtek a községtől, ezért a temető­kert kialakítását Balog János 2 hold és 700 négyszögöles területén ala­kították ki, és helyette az OFB földtelekből juttatott neki hasonló nagy­ságú földet. A község lakóinak kétharmad része vasutas és iparos, és csak egy­harmad része volt földműves. Pusztaszabolcs vasútállomáson 1923. július elején a mozdonyvezetők és a fűtők körében szocialista szervezkedés folyt. A mozgalom a székesfehérvári 2. honvéd vegyesdandár-parancs­nckság tudomására jutott. Az állomásra a katonai parancsnokság ideigle­nes pályaudvari őrséget rendelt ki. Augusztus 3-án a vasúti alkalmazottak közül 7 fő megtagadta a szolgálatot, akiket az őrség még e nap délelőtt­18* 275

Next

/
Oldalképek
Tartalom