Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)
Buzási János-Dani Lukács: Kápolnásnyék
lyes. A 20. század első évtizedében a község egész határának kiterjedése 7259. kat. hold volt. Az előző század utolsó harmadában végrehajtott ágazatváltozások (vízrendezéssel kapcsolatos intézkedések) szűkebbre szabták a mezőgazdasági művelésre alkalmatlan területeket. Századunk elején a terméketlen terület nagysága a község határának csak 3,8%ára terjedt ki, és nem érte el a 300 kat. holdat. A szemtermelés javára végrehajtott terjeszkedés közel hétezer (6982 kat. holdra) növelte a község termőterületét.'' 1 A terület 88%-ka szántó, amelynek kataszteri tiszta jövedelme az egész határ 110 494 aranykoronájának nagy részét alkotta. A másik legnagyobb kiterjedésű ágazat 284 kat. holddal (4%kal) a legelő volt. Két százalékot megközelítő arányt (135 kat. hold) képviselt a kert, másfél százalékot (104 kat. hold) a rét. A századvégi filoxera pusztítása után megindult a szőlő újratelepítése. A 20. század első évtizedében már 75 kat. holdra (1% fölé) emelkedett a szőlőkultúra területe. Űj jelenség az erdő (10 kat. hold) megjelenése és a nádas csaknem teljes eltűnése. (1 kat. hold maradt belőle.) A 19. század végére a község határa kultúrtájjá változott. A szántóföld uralta. Az azt átszelő vasúti pálya Fiúmétól Budapestig ívelt. Kápolnásnyék mind a megyeszékhelynek, mind a világvárossá fejlődő (és malomipari központtá vált) Budapestnek élelmiszer szállítója lett. A föld minősége, a felvevő piac közelsége: az egyik oldalról; a földhöz kötődés lazulása, a nemzedékváltás nyomán: a másik oldalról; azt eredményezte, hogy nagyobb tere nyílt a bérletezésnek, mind a bérbe venni, mind a bérbe adni szándékozók körében. Ez a kölcsönös törekvés érvényesült, és a századfordulót követően új színezetet is nyert. Mindenekelőtt azzal, hogy a liberális éra a zsidóság előtt is szélesre tárta a vállalkozás szféráját a gazdaságban, az érvényesülés lehetőségét a közéletben. Mind az említett általános tendencia, mind annak sajátos színezete jelen volt a kápolnásnyéki bérletezésekben. Századunk tízes éveinek végére kialakult helyzetet az jellemezte, hogy a 14 helyi nagybirtokból 4 már a tulajdonos özvegye, 3 a közeli rokonság kezén volt. 13 " A 7 birtokból 3 bérletbe volt adva. Az összes bérletek száma ekkor 8. Ezek a bérletek a 100 és 1000 hold közötti birtokoknak 31%-ára terjedtek ki. A bérlők között a legjelentősebb Grünfeld Márton és fia, akik 1078 kat. hold bérelt földön gazdálkodtak, közte Halász Gedeon dr. és a budapesti Református Gimnázium, összesen 670 holdján. A középbirtokosok tulajdonában végbement változások között szerepelt az elhunyt Kenessey Kálmán, akinek birtokát nevelt fia, Justh József örökölte. A Turóc megyéből származott Justh József 1905-ben megnősült. A helyi Sebestyén Sámuel örökösét, Sebestyén Margitot vette el. Ily. módon a Kenessey birtok mellett érdekeltté vált a Sebestyén örökségben is. A tízes évek végén 371 kat. holdban tulajdonosként, 110ben pedig résztulajdonosként volt érintett. Hasonló folyamat játszódott le a község grófi birtokán. A tulajdonos, Nádasdy Anna grófnő Hunyady Károly grófhoz ment feleségül. A század első évtizedében a Nádasdy birtok — terjedelmét megőrizve — Hunyady néven szerepelt. A község 7259 kat. holdas területének túlnyomó többsége úri nagybirtok. Az 191 l-es adatok szerint 5725 kataszteri hold kiterjedésű a 100 holdon felüli birtokok összessége. A 100 hold alattiak a határ
