Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)

Farkas Gábor: Perkáta (Kisperkáta)

az adminisztratív teendőket Németh Lajos vezetőjegyző végezte. Felmérték a község gazdasági, népesedési viszonyait. Megállapították, hogy április 23-án 5145 fő volt Perkátán, holott 5026 fő a lakosság létszáma 1944. november l-jén. A lakossági többletet a menekültek adták, akik ekkor még itt tartózkodtak. A lakóházak nagyobb része lakható: 992 ház használható állapotban volt, 114 javítással lakhatóvá volt tehető, és 35 ház pusztult el. A katolikus templom tetőzete megrongálódott, felrobbantották mindkét iskolát, összeomlott a lövésektől egy 300 vagonos magtár, erős sérülést szenvedett a kastély egyik szárnya. A több hétig tartó harci cselekmények idején elpusztult vagy elveszett az állatállomány: április végén 12 ökör, 95 ló, 382 tehén maradt a községben. A lakosságból 120 fő volt ellátatlan, ők azonban a menekültek közül kerültek ki. Annak ellenére, hogy a község a harcok gyújtópontjában feküdt, elég sok terményt sikerült megőrizni a felszabadulás utáni időkre. 1945. május 20-án zár alá vettek Perkátán 390 mázsa búzát, 1280 mázsa rozsot, 90 mázsa répát, 80 mázsa kölest, 90 mázsa babot, 190 mázsa napraforgómagot. E készletek viszonylag magas száma is jelezte, hogy Perkáta a mezőgazdasági termelés egyik centruma a Mezőföldön. Megalakulás után 6 héttel a nemzeti bizottság újjáalakítására került sor. A perkátai Nemzeti Bizottságot is összehívták és 1945. május 29-én választást tartottak. Az öt demokratikus párt és a szakszervezetek 3-3 összesen 18 tagot küldtek a bizottságba, és elnöknek az MKP tagját, Krebsz Pált választották meg. Ugyanezen a napon új képviselő-testület alakítására is sor került. Itt kimondták, hogy a demokratikus pártok a községben működő pártok taglétszáma arányában küldtek tagokat a községi vezetőtestületbe: az MKP 9, az NPP 12, a Kisgazdapárt 5, a szakszervezet 7 tagot. Ekkor a szociáldemokraták a képviselő-testületbe nem küldték ki tagjaikat. Április 30-ig 472 igényjogosultnak a földalapot kiosztották. Ez 5487 kat. hold volt. A földalapba került Hunyady Imre 4246 holdas uradalma, amely Győry Teréz hagyatékaként szerepelt. A földalapba került a Budapesti Háztulajdonosok 478, Dunay Lajos 170, Pankovics Ernő 541 holdas gazdasága és még két kisebb birtok, összesen 52 hold területtel. A földalap felosztása után a községi Földigénylő Bizottság kereste a lehetőségeket, hogy a további 142 helybeli igényjogosultat is földhöz juttathassa. A perkátaiak 1500 holdat kívántak még szerezni a községnek. Megkeresték a herczegfalvi Földigénylő Bizottságot. Itt ugyan lett volna föld, de ekkor már közismert volt, hogy a községnek a helyi igénylőkön kívül másnak földet adni nem lehet, mert a határban telepes községet akarnak a jövőben létrehozni. Végül is Szolgaegyházához fordultak, és vissza akarták szerezni azt az 1500 kat. holdas határrészt, melyet 1928-ban csatoltak el Kisperkátától. Ez a rész a Budapest— Dombóvár vasútvonalig húzódott. A községi Nemzeti Bizottság és a Földigénylő Bizottság együttes ülésén 1945. május 13-án 6 kat. holdban határozták meg az igénylőknek az átlagos juttatást. Meg kell mondani, hogy a bizottsághoz újabb kérelmek is érkeztek, amelyek a földalap növelését kívánták volna. Ezt azonban csak csekély mértékben sikerült a falu határain kívül megszerezni. Szolgaegyházától 440 kat. holdat