Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)
Farkas Gábor: Perkáta (Kisperkáta)
tartású egyéneknek van befolyása a lakosságra. A katonai parancsnok súlyt helyezett arra, hogy György Gyulát állásából eltávolítsák. A György ügy tovább szélesedett, mert 1923 nyarán intézkedtek, hogy a Polgári Kaszinó ne működhessék tovább. Ennek a kaszinónak szellemi támasza állítólag György Gyula volt. A belügyminiszter a kaszinót 1923. június 15-i hatállyal feloszlatta. Működése ellen azt hozták fel, hogy a destruktív szellemet terjesztette. Megtámadták Krizsány Mátyást is, aki kocsmáros volt, és a Polgári Kaszinónak helyet adott, Krizsány Mátyás a kaszinó megszüntetésével elvesztette az italmérési jogot. Természetesnek kell tartani, hogy Krizsány az elvesztett jog visszaszerzése érdekében fáradozott. (Krizsány Mátyás egyébként György Gyula apósa volt.) Krizsány is képviselő-testületi tag, s a katonai nyomozószervek feltételezték, hogy ő beszélte rá a tagságot, hogy vejét vegyék vissza a képviselő-testületbe. 1923 elején a falu egészéről azt jelentették a nyomozók, hogy erősen szociáldemokrata beállítottságú lakossága van, és ezért azt állandó megfigyelés alatt kell tartani. 1923 áprilisában a földműves munkások, de a kisbirtokosok is szocialista-kommunista kijelentéseket tettek, dicsérték a közös gazdálkodást, a Horthy-rendszer urai ellen pedig gyalázkodó kijelentéseket tettek. A nyomozószervek valóban aprólékosan figyelték a faluban történteket, és ez a „spekulatív úton kiagyalt veszedelem" több tévedést is tartalmazott. 1922 júniusában Simon Mihály levelet kapott Komáromhói, egy ottani volt katonatársától. A nyomozók a levél feladóját, Horváth Andrást kommunistának minősítették, aki ..Cseh-Komáromban" igyekszik a perkátai kommunistákat összefogni. Azt is tudni vélték a nyomozók, hogy Simon Mihálynak több társa hasonló levelezésbe kezd majd, és ezzel kiszélesedik a perkátai kommunisták tevékenysége. Ez a rémálom, pincérekből, segédjegyzőkből, lecsúszott dzsentri elemekből verbuválódott — egyébként teljesen képzetlen — katonai nyomozók agyában született meg, akik fizetésükért felettes hatóságuknak mindenképpen új kommunista összeesküvés leleplezésével akartak előrukkolni. A katonaságnak ezeket a megmozdulásait a konzervatív politikai beállítottságú, Károlyi József főispán leplezte le, és tájékoztatta róla a kormányt is. A főispán a „boszorkányüldözésekhez 7 ' hasonlította a nyomozószerveknek ezt az eljárását. A kormánynak azt javasolta, hogy helyette munkaalkalmakat teremtsenek, és a nép politikai nevelésére anyagi ösztönzőket állítsanak be. Ugyanis Nagyperkátán veszélyes irányokat kezdett venni éppen a legszegényebb néposztály orientációja. A községben megjelentek a szekták, amelyek a történelmi egyházaktól választották le a hívőket. Legjobban a babtisták tevékenykedtek, akiknek helybeli szervezőjük is akadt, Keller Károlyné és Tarnóczi Jánosné személyében. A szociális feszültség enyhítése érdekében a Horthy-rezsim földreform-megvalósításba kezdett. 1920—1921-ben azonban — amikor a vonatkozó törvény végrehajtása nem kezdődhetett meg, — a nagybirtokosok mereven elzárkóztak még a kisbérletek juttatásától is. 1921 elején a kishaszonbérletre jelentkezők közül 474 fő jogosultságát ismerték el, akiknek 714 kat. hold földre lett volna szükségük. 1920-ban Győry Teréz uradalma 150 kat, holdat felajánlott, de Kuffler Benjámin örökösei, — akik a Földhitelintézet Rt. kisperkátai uradalmát bérelték —
