Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)
Farkas Gábor: Perkáta (Kisperkáta)
legális működéséhez nem javasolta a főszolgabíró az engedély megadását, mivel nem munkásközvetítéssel foglalkozna, hanem az agrárszocialista tanok terjesztésével. Ezekben a napokban vetődött fel, hogy Nagyperkátán csendőrőrsöt kell felállítani. A kerületi csendőrparancsnokság 1898. február 15-én 6 fővel megszervezte a nagyperkátai őrsöt, de azt március 22-én 2 fővel meg is erősítették, mert az agrárszocialista mozgalmak a községben és a környéken nagy tömegeket tudtak mozgósítani. Ezek fékentartására pedig szüksége volt a kormányzatnak. A február 6-i tervezett szocialista gyűlés ugyan elmaradt, de helyette 13-ára össze tudták azt hívni. Itt a helyi földmunkásokon kívül rácalmási és adonyi lakosok is részt vettek, s előttük Csizmadia Sándor szónokolt. A hatósági megfigyelők azt jelentették a gyűlésről, hogy a résztvevők egyértelmű állásfoglalása az volt, hogy idén nem vállalnak aratást. Így történt, hogy Nagyperkátán 240 pár aratónak nem volt 1898 nyarán munkája. Július 2-án a főispánhoz befutott jelentések szerint ezek az aratók a megye, — de a megyén kívül is — bármely birtokra elszegődnének, és azonnal munkába is állnának. A nagyperkátai aratók munkanélkülisége nagy hatással volt a többi földmunkásra is, s részben ennek tulajdonították, hogy bérköveteléssel az aratók eddig nem álltak elő. Az 1905—1907. évi tömeges földmunkás-megmozdulás során Nagyperkátáról 1905. június 18-ról van adatunk, mikor délután 2 órakor a községháza előtti téren munkásgyűlést rendeztek. Itt a földmunkások helyzete és politikai jogai, s hogyan javítson a munkásság helyzetén című előadást hallgatták meg a falu lakói. Ezt a népgyűlést a Garami— Kristóffy paktum alapján hozták össze, és különösebben nem volt szükség arra, hogy hatósági ellenőrzés mellett tartsák meg. 1906-ban földmunkás szakegylet alakult, amely a mozgalomnak szervezeti keretet is adott. 1907-ben a földmunkásegylet hívott össze tiltakozó gyűlést az úgynevezett ,,derestörvény" ellen. A népgyűlésen az agrárproletárok politikai jogokat követeltek, ezek közül is először az általános és titkos választói jogot kívánták elnyerni. 12 A világháborúval járó nélkülözés az agrárproletárokat nyomorba döntötte. Az államkereí felbomlása idején, 1918 november elején a volt katonaság fegyveresen tért haza. November 1-ién kezdődött a népmozgalom a községben, s ennek során az üzleteket kifosztották, majd a későbbi napokban az uradalom, a kastély és az uradalmi tiszt háza került sorra. A katonákhoz a falu szegényei is csatlakoztak. így a fosztogatásokban több száz ember vett részt. A csendőrőrs a tömeggel szemben tehetetlen volt. A megalakult Nemzeti Tanács sem tudta a népmozgalom elfajulását helyes politikai mederbe terelni. Hamarosan a fővárosból vezényeltek karhatalmi egységeket Nagyperkátára, amely a fosztogatás során eltulajdonított holmik kisebb részét házkutatások alkalmával visszaszerezte. A népmozgalom a hónap végére, a katonasággal megerősített csendőrség erélyes fellépése után megszűnt. '. A községben mintegy 500 főnyi földmunkás megalakította a Szociáldemokrata Pártot. '••*>•?<> Ebből a népcsoportból kiválasztódtak azok az egyének, akik. a proletárdiktatúra célkitűzéseit támogatták, majd községi vezető, szerepet