Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)

Farkas Gábor: Pákozd (Börgönd)

1930. szeptember 17 után Börgöndön megalakult a Repülő Időjelző Vezetési Törzs, amely tulajdonképpen a Székesfehérvár Délkeleti Repülőtér építését tervezte, majd irányította.

20 A terület kisajátítása 1938-ig elhúzódott, majd elég gyorsan megkezdődött az építkezés. 1941. december 13-án a börgöndi repülőtér közelében a 2.21. jelű BVE. 131. típusú gép lezuhant, amely összetört. A repülőgép vezetője, Tóth Lajos hadapród őrmester meghalt.

21 1942 nyarán a repülőtéren 3380 fm hosszú és 5 m széles betonburkolat aljzatát készítették el. A földmunkák nem várt nehézséget hoztak, mert a talajvíz ezen a szakaszon magasan feküdt. A talajmechanikai vizsgálatok szerint ez a magas vízszint nem állandó jellemzője az itteni talajnak, hanem csak az 1940—1941 és az 1941—1942. évi rendkívüli csapadékos időjárás következménye. A víznívót azonban mindenképpen szükségesnek látták süllyeszteni. így a talajmunkák sok energiát kötöttek le, mert a jelzett részben 50 cm mélységben talajcserét hajtottak végre. Ezzel megakadályozták, hogy a hajszálcsöves víz a fagyhatár felső harmadáig felnyúljon. A hozott talaj fagy veszély mentes és homoktalaj volt.

23 1942 őszén a börgöndi repülőtéren megépült a harmadik 4 ezer m

2 alapterületű hangár. Ezen kívül állt már 2 hangár korábbról is, egyenként 1462 m

1 alapterülettel, és volt 1 8 nr alapterületű bombaraktár is. Ugyanekkor jelzi a honvéd légierők parancsnoksága, hogy az új, Táci úti repülőtéren 2 hangárt építenek fel, melyek 4—4 ezer nr alapterületet foglalnak el. Megjegyzik még, hogy itt lőszerraktárat nem létesítenek.

23 Ügy tűnik, hogy 1943 nyarára a börgöndi katonai építkezésekkel elkészültek, mert terepegyengetés után gyepesítés, bokrok ültetése és fásítás kezdődött. A makadám utakat betonutakkal váltották fel, a szennyvízderítő is elkészült 1944. január közepéig.

24 A front közeledését jelezte, hogy Börgönd határában védelmi célból földmunkákat végeztek. 1944. december 10 körül tankcsapdákat létesítettek itt. 1944. december 21-én nagy erőkkel indított támadást a szovjet hadsereg Székesfehérvár ellen. A támadás során kezükbe kerültek a Velencei-tó menti települések, köztük Börgönd is. A németek ellentámadása következtében a puszta 1945. január 20-án visszakerült a német—magyar katonák fennhatósága alá. Börgöndre az 1 német páncélos hadosztály egy alakulata nyomult be, de február 7-én ismét el kellett foglalni a pusztát. A németek most március 21-ig a pusztán tartózkodtak. Ekkor a szovjet 21. hadtest alakulatai foglalták vissza. Március 20—21-én a börgöndi vasútállomás környékén még folyt a küzdelem, mert ezen a terepszakaszon a német 6. SS páncélos és a 6. német hadsereg alakulatai védekeztek. Március 21-én éppen Börgöndnél vonult vissza a német 6. páncélos hadosztály, és e napon vonul be a pusztára a szovjet hadsereg. A háborús kár elég nagy. Lakóházak is tönkrementek, de szinte elpusztult a vasútállomás is és a kastély. A közutak és a vasút újjáépítéséhez Börgöndről is munkaerőt vettek igénybe. 1945. május 2-án a börgöndi vasútállomás helyreállításán dolgoztak. A földreform során Börgöndön megváltás útján vették át a földalapba Cziráky László 1239 és Cziráky János 1287 katasztrális hold területű