Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)

Farkas Gábor: Pákozd (Börgönd)

BÖRGÖND A legkorábbi magyar települések egyike Fejér megyében, melyet első királyunk 1009-ben a veszprémi püspök javai közé sorolt.

1 Ezután csak 1249-ben, majd 1298-ban szerepel ez a név az írásos emlékekben. Ekkor Bergen, Felbergen változat fordul elő.

2 A következő adat már a török hódoltság korából származik. 1558-ban Börgönd a kincstárra szállt, mivel tulajdonosa, Zedgyes Tamás és családja kihalt." A komáromi jezsuita rendház 1660. november 12-én tiltakozást nyújtott be a győri káptalannál, mert ez év október 17-én Bossány Gábori, Komárom vára alkapitányát, továbbá Szeghy Jánost, Komárom vármegye alispánját, Eölbey Mártont a többi között Börgönd birtokba ünnepélyesen beiktatták. Nevezettek a királytól adomány levelet kaptak. Páter Rukel Zsigmond, komáromi házfőnök a birtokbaiktatást a jezsuita rend elleni cselekedetként értékelte, és kérte, hogy azt semmisítsék meg/' A jezsuiták vélt sérelmét nem vették tudomásul az udvarnál, mert 1678-ig vannak adataink arról, hogy Börgönd Eölbei Ilona tulajdona, aki Kéri Jánosnak, a tatai vár alkapitanyának felesége. Mintegy 10 év múltán a birtokot a székesfehérvári kamarauradalomban találjuk, ahol pusztaként tünteti fel a harmincadost.

5 1698-ban Börgönd több helységgel (Lovasberény, Nadap, Keresztúr) együtt gróf Heisterhez került, aki azt 10 ezer forint ellenében, mint zálogbirtokot kapta meg. Előzőleg Heister a palotai uradalmat megvásárolta, de az ügyletet a Zichy család tiltakozására törölték.

6 Heistert Börgönd birtokába 1699 nyarán be is iktatták.

7 A birtokhatár azonban nem volt pontosan kijelölve. így, Székesfehérvár város tanácsa arra kérte a Fejér vármegyei alispánt, hogy a város, továbbá Báránd és Börgönd közötti határokat járják be, és azokon kiigazítást vigyenek végbe. A határjárásra 1701. szeptember 22-én került sor. A tanúk szerint a török időkben egy ideig — a két puszta között — a határ a városból a Seregélyesre vezető „nagy út" mentén volt. A fehérvári török földesúr azonban a város határát a fövenyi útig tolta ki. A „fövenyi úton felüli rész a városhoz, a napnyugati területek Bárándhoz, a napkeleti részek a börgöndi birtokhoz tartoztak'^ Török földesúr élt Bárándon és Börgöndön is. Ugyancsak a török időkben történt, hogy a börgöndi török földesúr a pákozdi parasztokkal került határvitába. A pákozdiak az 1650-es évektől Novajt (ma Kisfalud) bérelték, de a börgöndi török nem engedte őket a réteken kaszálni. Ekkor a pákozdiak a Vármegye egyik szolgabíráját, Kenyeres Gergelyt és annak esküdtjét, Somogyi Albertet kihívták Bicskéről, hogy a határjárást a magyar hatóság részéről végezze el. Kenyeres Gergely megállapította,