Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)
Farkas Gábor: Nagylók
Népszavát rendszeresen olvassa, annak előfizetője. Megjegyzik Csák Mihályról, hogy a községben baloldali politikai eszméket hangoztat. 32 Schaáf József világospusztai bérgazdaságában gyakoriak a summás panaszok. 1929 nyarán a sárbogárdi főszolgabíró kivizsgálta a földmunkások elégedetlenségének okait, s meg kellett állapítania, hogy a modern világban szokatlanul rosszul, sőt néha kegyetlenül bánnak a summásokkal, az aratókkal, néha a konvenciós cselédséggel. A világosi béruradalomban szinte minden évben hatósági beavatkozásra volt szükség, hogy a gazdatisztek és a földmunkások közötti vitás ügyeket megoldják.' 1 A panaszok az 1930-as években is megmaradtak; 1931-ben ismét panaszt nyújtottak be a Földmívelésügyi Minisztériumba Schaáf József ellen; 1937-ben Semsey Lászlónét Molnár Józsefné és társa panaszolta be a miniszternél; 1941-ben Grünfeld Sándor ellen panaszkodott Ispán Sándor földmunkás és 17 társa. 3 ' 1 A község határában két vasútvonal húzódik át, bár vasútállomás egyiken sincs. Az egyik a Budapest—Sárbogárd—Pécs; a másik: Bicske—Székesfehérvár—Sárbogárd között húzódó vasútvonal. A községből 3 vasútállomásra terelődik az áru- és a személyforgalom. A hantosi puszták és Világos forgalma Sárosdra; Nagylóké Szilfamajorra; Kislók, Felsőtöbörzsök, Felsőkörtvélyes forgalma Sárbogárdra irányul. A közúti forgalom ugyancsak többirányú: a hantosi puszták és Világos közúti forgalma a Sárosd—Herczegfalva törvényhatósági úton bonyolódik le, mert ezek a puszták ezen út mentén települtek. Nagylókról Szilfamajorba vicinális út vezet, amely esős időben nem járható. Kislókról Sárosdra uradalmi út vezet, Felsőkörtvélyesről és Felsőtöbörzsökről a forgalom a Székesfehérvár—Sárbogárd közötti törvényhatósági úton történik. A község központjától a vasútállomások messze vannak: Sárosd 12, Sárbogárd 7, Szilfamajor 6 km-re. A községben postaügynökség működik, amely Nagyhantoson egy uradalmi épületben van elhelyezve. Ez azonban csak Nagy- és Középhantos forgalmát bonyolítja le, míg a kishantosi, világosi postaforgalmat a sárosdi; a felsőtöbörzsöki, körtvélyesi, kislóki postaforgalmat Sárbogárd; Nagylók forgalmát pedig Szilfamajor bonyolítja le. Az uradalmak naponta küldöncöt menesztenek a postáért, akik a cselédek közül kerülnek ki. A telepesek viszont maguk gondoskodnak a postai küldemény kézbesítéséről. Telefon az elöljáróságon és az uradalmakban van. Az elöljáróság hívószáma: Szilfamajor 5; a nagylókpusztai gazdaságé: Szilfamajor 4; továbbá Kislókpusztai gazdaság; Sárbogárd 26; Nagyhantosi gazdaság: Sárosd 3; Kishantosi gazdaság: Sárosd 2. A nagylókiak a sárbogárdi, sárkeresztúri, sárosdi, seregélyesi, székesfehérvári vásárokat látogatták. Egy-egy állatvásár alkalmával — 45—50 szarvasmarhát hajtanak fel. Hetipiacra Sárbogárdra járnak, ahová parlagi tyúkot, kacsát és libát visznek árusításra. 15 A községházán négy alkalmazott dolgozott 1937-ben: Tamáska Ferenc jegyző, Szelle Mihály segédjegyző, Pákozdy Jenő és Gerse Ferenc írnokok. 1937-ben a községi bírói tisztet Adametz Elek töltötte be, a főjegyző Tamáska Ferenc. A lakosság száma 2426 fő. A közigazgatási terület 17 ezer kat. hold, melyből 4828 kat. hold volt a kisbirtokosoké. 36 1937-ben a birtokmegoszlás a következő: 13 FMTÉ 22. 193