Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)

Farkas Gábor: Nagylók

Név: kat. hold Kókány Andor 13 Menyhárt Béla 13 Szabó Ferenc 13 Pajor Jánosné 13 Pataki Ferenc 13 Szabó János 13 Tábori Lajos 13 Teubel Hugóné 13 Tóth István 13 Jancsó István 13 Sárközi József 11 és fél Ország József 11 Sárközi Ferenc 11 Takács István 11 Kis István 11 Mats Ferenc 11 Falusi Ferenc 11 Berényi József 11 Németh János 11 Iványi Márton 11 Tóth-Kovács István 11 Bocs János 11 Csepregi István 11 Ács István 11 Bognár Péter 11 Az 1920-as évek közepén a házhelyeken építettek már házakat, ezek azonban még inkább a tanyás településekre emlékeztetően a szórtságot mutatták, mintsem egy zárt településű falu képét. 1926-ig 92 házhelyet osztottak ki. 1937-ig a juttatott házhelyekre 33 házat építettek fel. A nagylóki házak 1930-ig urasági kastélyokból, úri házakból álltak. A lóki, hantosi falukép alakítása az 1930-as években indult meg, majd 1945 után felgyorsult. A 20. század második harmadának elején még mindig a nagybirtokrendszer volt az oka a helyi fejlődés kibontakozásának. A nagylókpusztai gazdaság 2695 kat. hold területű, melynek tulajdonosa gróf Hunyady Károly soborsíni (Temes megye) lakos. Művelési ágak a következők: szántó 2093, kert 7, legelő 440, erdő 70, nádas 4, egyéb 82, kat. hold. Az uradalom földjeiről általános volt az a vélemény, hogy termékenyek, s a lösz-talajban szinte minden növényi kultúra virágzott. A birtok házi kezelésben volt, vezetője Adametz Elek jószágfelügyelő, gazdatiszt Thüllner János. A gazdaság cselédjei: 4 béresgazda, 4 iparos, 111 cseléd, 1 csősz, 2 pásztor, 1 magtáros. A konvenció ebben az uradalomban kedvezőbb volt, mint a hantosi, világosi, erdőmajori gazdaságokban. Itt a gazdák, iparosok, a magtáros évente kapott 100 pengőt, továbbá búzából, rozsból 8-8 mázsát, árpát 6 mázsát; tarthattak munkavállalóként 2 tehenet, 3 sertést, és 3 ezer négyszögöl földilletményt kaptak. A cselédek konvenciója: 40 pengő készpénz, 6 mázsa búza, 8 mázsa rozs, 4 mázsa árpa.