Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)

Farkas Gábor: Nagylók

Az 1920-as évek első felében a nagylóki halárban 918 egyén jutott ingatlanhoz. A parcellák azonban nem nyújtottak megélhetést a családoknak, így továbbra is napszámra kényszerültek. A törpebirtokosok, napszámosok az uradalmakban állandóan találtak munkaalkalmat. A munkásszerződéseket március hónapban kötik meg, a munkásokat aratógazdák toborozzák. A kisbirtok fejlődése Nagylók községben a Nagyatádi névvel fémjelzett földreformmal indult meg. Meg kell jegyezni, hogy Nagylók közigazgatásán belül 751 fő kapott földet, míg a többi sárbogárdi illetőségű volt. A földbirtok-politikai kérdéseket 1926-ig zárták le: gróf Sennyei Béláné nagyhantosi földbirtokából 616 kat. hold és 1174 négyszögöl területet vett el az Országos Földbirtokrendező Bíróság. A világosi uradalomból (gróf Semsey Lászlóné) 420 kat. hold 1597 négyszögöl; a nagylóki gróf Hunyady Károly uradalmából 445 kat. hold 989 négyszögöl; gróf Zichy György kislóki uradalmából 508 kat. hold 301 négyszögöl; és ugyanezen nagybirtokos felsőtöbörzsöki gazdaságából 356 kat. hold 1396 négyszögöl; Deutsch és társai felsőtöbörzsöki gazdaságából 140 kat. hold; és Steiner tulajdonos által ugyancsak Felsőkörtvélyesen 45 kat. hold 600 négyszögöl terület került át a kisbirtokosokhoz. Ez összességében 2533 kat. hold. A földreform a pusztákon a következőket jutatta ingatlanhoz: Nagylókon 94, Nagyhantoson 79, Világoson 7, Kislókon 357, Felsőkörtvélyesen 155, Felsőtöbörzsökön 225 fő. A kis- és törpebirtokosoknak egyaránt vannak földjei a községet alkotó puszták határában; így Nagyhantoson, Nagylókon, Kislókon, Világoson, Felsőtöbörzsökön, Felsőkörtvélyesen. A földek egyrésze van tagosítva. A tagosítás azonban nem hatósági úton jött létre, hanem természetes fejlődés eredményeként. Az egyes uradalmak és gazdaságok az elmúlt évtizedekben parcelláztak területükből, így a kisbirtokok elkülönítetten jöttek létre a nagybirtokok mellett. Ugyancsak külön tagban kapták meg a parcellákat az igényjogosultak a vagyonváltságos földek kiosztása során is. Úrbéres telek ezekben a pusztákban nem volt, így 1853 után is a földbirtok a nagybirtokosok kezében maradt. A föld vásárló értéke 1927-ben kat. holdanként 1000 pengő volt. A nagylóki kisgazdák kezében 1927-ben 3095 kat. hold. föld volt. A kisgazdák főképpen búzát, tengerit termeltek. A búzaföldet háromszor szántják: (tartószántás, keverőszántás és vetőszántás). Vetőmag fajták: búzánál a székácsi, a diószegi; tengerinél a Fleichman-féle bánkúti. Többen vetnek olyan búzát, amilyet az uradalmak használnak. 1926—1927. gazdasági évben a kisbirtokon mindössze 15 vagon műtrágyát (szuperfoszfát) alkalmaztak. Istállótrágyából egy-egy kat. holdra 140—150 mázsát hordanak. A kisbirtokokon mindössze 2 traktor van. Gazdasági felszerelésük általában avult. A csépléshez 2 benzinhajtású, 2 gőz-, 1 nyersolaj motoros cséplőgép áll rendelkezésre. A módosabb kisbirtokosok l-l aratópárt alkalmaznak, akik minden 10. gabonakeresztért végzik el az aratást. A kisbirtokosoknál 1927-ben 10 gazdasági cseléd volt. Konvenciójuk 18—20 mázsa gabona évente. A kisbirtokosok a szőlőtermelést ezekben az években kezdték. Szőlőt az új parcellákon ültettek, de ez a te-