Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)
Farkas Gábor: Nagylók
Fejér megye forradalmi direktóriumát: „Nagylók községben a munkás és paraszt tanács megalakulván, bejelentjük, hogy a végrehajtó hatalmat átvettük." Az április 10-én tartott helyi tanácsválasztáson 272 fő vett részt. A szavazás után elkészült jegyzőkönyvből tudjuk, hogy Nagylóknak 2094 lakosa volt, így a munkástanácsot 20 taggal alakították meg. Megemlítjük, hogy a szavazatszedő bizottság 3 tagú: Tolnai István, Jeges László és Magyary Sándor. A választásról rendelkezésünkre áll a szavazatszedő jegyzék, amelyben Magyary Sándor névszerint feltüntette azok nevét, akik szavazólapjukat a bizottságnak leadták. A jegyzék tanulmányozása annál inkább érdekes, mert a választáson megjelentek és szavazólapjukat leadták az uradalmi gazdatisztek is. Az első szavazó például Adametz Elek, az uradalom eddigi gazdatisztje volt, akit a munkástanács az uradalomból alakított termelőszövetkezet vezetésével bízott meg. A tanácsválasztást április 10-én tartották. Tanácstagok a következők lettek: Fürst István, Rajhona József, Markin Ferenc, Osváth András, Janácsek József, Győrfi János, Gazdag István, Nagy György, Engelhardt István, Lehner István, Molnár Ferenc, Bogdán János, Bohár Vilmos, Cziczinger János, Tolnai István, Varga István, Szántó József, Asbóth Lajos, Gelencsér József, Király István. A munkástanács intéző bizottsága (direktóriuma) a következőkből állt: Asbóth Lajos elnök, Tolnai István, Győrfi János, Engelhardt István, Nagy György. 1919. április 19-én a Fölmunkások és Kisgazdák Országos Szövetsége községi helyi csoportjai tiltakoztak Asbóth Lajos és Gelencsér József munkástanácsbeli tagságuk ellen, petíciót szerkesztettek, melyet sokan aláírtak. A petíciók azonos szöveggel készültek, és az a mondanivalójuk, hogy a jelzett két tanácstag a község proletárjai előtt elvesztette a bizalmat, működésük a proletárérdekekre nézve veszélyes. Kérik a Központi Munkástanácsot, hogy Asbóth Lajos és Gelencsér József mandátumát semmisítse meg, és engedélyezze, hogy alkalmas időben 2 új munkástanácsbeli tagot válasszanak. A petícionálók szerint a lóki tanácsválasztáson kész listákat kaptak a választók, arra pedig nem volt idő, hogy 13—17 óra között új listát készítsenek. Amikor Asbóth Lajos a választók elégedetlenségét látta, mandátumáról le is mondott. Asbóth Lajos egyébként a nagyhantosi földmunkás és kisgazda csoport elnöke is volt, és a legnagyobb tiltakozás (142 aláírással) éppen innen érkezett helyi mandátuma ellen. A csoport elnökségéről is lemondott Asbóth, és helyette Rózinger Lászlót választották meg. A direktórium elnöke Király István lett. Asbóth és Gelencsér ellen nyilatkozott Nagylók pusztán 86 fő, továbbá Középhantos, Kishantos földmunkásai teljes létszámban. A tiltakozásokat a sárbogárdi járás politikai biztosának, Jakositsnák küldték meg azzal, hogy a megyei intéző bizottság támogatását szerezze meg, és küldjék el azokat a Központi Munkástanácsnak. A petíciók azonban Székesfehérváron rekedtek és nem jutottak el a fővárosba. 31 A tanácsköztársaság gazdasági programja értelmében a nagygazdaságokat termelőszövetkezetekké szervezték át. A nagylóki gazdaságokban a vezetők a volt gazdatisztek vagy maguk a tulajdonosok lettek.
