Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)
Buzási János-Dani Lukács: Kápolnásnyék
adottságok határozták meg, de jelentős szerepe volt a piaci adottságoknál:, valamint annak is, hogy a művelhető terület legnagyobb részén a növénytermesztés kifizetődőbbnek bizonyult. Az aránylag szűk legelőket a szarvasmarha és a juh számára tartották fenn. Az ugarföldek legeltetése részben a legelőhiány pótlását, részben a talaj termőképességének fokozását szolgálta. Nem voltak makkoltatásra alkalmas erdők a nagyobb arányú sertéstenyésztéshez. Jellemző, hogy 1828-ban csak minden ötödik adózó lakosra jutott egy sertés,*" ami azt mutatja, hogy a sertéstenyésztésnek kizárólag a helyi szükségletben volt bizonyos kiegészítő szerepe. A lóállomány nagyságát a talajművelési és szállítási munkák igénye határozta meg. A szarvasmarha-tenyésztés is főként helyi igényeket (igaerő, hús, tej) elégített ki, némi értékesíthető fölösleggel. A juhtenyésztés ellenben, legalábbis a földesűri gazdaságban, kifejezetten árutermelő jellegű volt. Az 1842. évi birtokbecslés során Nádasdy két majorjában l-l juhaklot írtak össze. A juhnyájakat konvenciós juhászok gondozták. 81 A község fejlődéséhez hozzájárult az is, hogy kedvező helyen, a Buda-Fehérvár országút mellett, e két nagy vásáros helyhez aránylag közel feküdt, de a vízi úton való gabonaszállítás szempontjából fontos, dunamenti piachely, Ercsi sem volt messze. A napóleoni háborúk által előidézett gabonakonjunktura végén, 1813-ban, a zsidó gabonakereskedők egy budai mérce gabonáért már ősszel megadtak 6 Ft-ot, ami tavaszra 10 Ft fölé is emelkedhetett. 8 ' A mezőgazdasági termékek értékesítésére legjobb piac a budai volt. 1833 őszén Nádasdy tiszttartója a gabonaárak alacsonysága miatt panaszkodva megemlíti, hogy a legszebb búzáért sem lehet pesti mérőnként 8 Ft-nál többet elérni, pedig ilyen jó minőség a nyéki határban az idén nem is termett. A budai piacon ezért 7 Ft-jávai adta el a búzát, amiből a fuvarköltségek levonása után a földesúrnak 4,20 Ft maradt. Még így is jobban járt, mint ha Fehérvárra vitte volna, ahol pozsonyi mérője mindössze 4 Ft-jával kelt. Nagyon keresett cikk viszont a gyapjú. 8,1 A legalább részben piacra termelt mezőgazdasági termékek közt említhető még a rozs, az árpa és a repce. Élénk kereskedelemre vall a helybeli zsidóság nagy létszáma. Nemcsak a helyi lakosság és az átutazók igényeit kielégítő kocsmákat, vendégfogadókat, szatócsboltokat árendálták, hanem a mezőgazdasági termékek közvetítő kereskedelmében is szerepet játszottak. Az iparűzők száma az össznépességhez képest meglehetősen kicsi volt, amiből arra lehet következtetni, hogy a kézműipar csak helyi szükségletre termelt. Az iparosok többsége egyedül dolgozott, csak a pék és két kovács foglalkoztatott egy-egy legényt. 8 ' 1 A lakosság nemzetiségi összetételére vonatkozóan kevés az adatunk. Annyi bizonyosnak látszik, hogy a 18. század végén a magyarok mellett még éltek itt szerbek is, 85 akik a török kivonulása után feltehetően az elsők között telepedtek le a pusztán. Néhány évizeddel később szerbeknek már nyoma sincs. Nem valószínű, hogy asszimilálódtak. Abból, hogy 1830-ban a helységnek egyetlen görögkeleti vallású lakosa sem volt, 8 "
