Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)

Farkas Gábor: Nagykarácsony

1928—1930 között vízvezetékrendszert épített ki az uradalom a kis- és a nagykarácsonyszállási gazdasági épületekbe, de a cselédlakások közelébe is felállítottak egy vízcsapot. A nagy karácsony szállási iskola épülete 1925 körül tarthatatlan helyzetbe került, felújítása elodázhatatlan volt. Az uradalom 1926-ban felépítette a Nagykarácsony-szőlőhegyi elemi iskolát. A költségeket a kultuszminisztérium, az uradalom és Herczegfalva község közösen vállalta, a szőlőhegyi lakosok kézi napszámmunkával segítették az építkezést. A tanítást az iskolában 1927 őszén, Réner Lajos kezdte meg. Az előszállási puszták népesebb majorjaiból községeket kívánt volna a közigazgatás szervezni. A „hegyek" és a zsellértelepek lakói a helyi kormányzatnak, elsősorban a herczegfalvi elöljáróságnak, de a gazdasági vezetésnek is gondot okoztak. Az uradalom azonban az 1920-as évek végéig elhárította a községszervezések gondolatát, és csak a kiváló gazda, a kitűnő szervező, Hagyó Kovács Gyula jószágkormányzó ismerte fel a községesítések előnyeit, mégpedig elsősorban gazdasági szempontból. 1920. július 26-án történt kísérlet arra, hogy Előszállás-szőlőhegyen közigazgatási kirendeltség létesüljön, amelyhez nyolc puszta lakói — közte Nagykarácsonyszállás, Nagykarácsony-szőlőhegy, Nagygyörgyszállás — lakói tartoztak volna. Ekkor ugyan ez a törekvés egyelőre meghiúsult, de 1921 nyarán mégis megvalósulhatott. A második lépés a lakosság anyagi gyarapodásával volt kapcsolatos. 1921 tavaszán a szőlőhegyi lakosok 114 magyar hold szántóföldet és 16. kat. hold legelőt kaptak az apátsági uradalomból. Ezt azonban nem örökölhető birtok gyanánt mérték ki számukra, hanem csak kishaszonbérletben művelhették. Közben önkormányzati alapon gazdasági társulások is alakultak, melyek már egymaguk is jelzik, hogy a gazdasági jogok és önállóság mellé politikai jogok járulnak. # 1928-ban Nagykarácsony-szőlőhegy egyes részeit Előszállás község belterületéhez csatolták. Ekkor alakult meg Előszállás község. Nagygyörgyszállást, Kis- és Nagykarácsonyszállást pedig Előszállás község külterületi lakott helyévé nyilvánították. Nagykarácsonyszállásról egy tanácsbeli esküdt bekerült az előszállási elöljáróságba is. Az elöljáró volt az egyetlen hivatalos közeg Nagykarácsonyszállásról, aki a közérdekű tudnivalókat hirdetmény formájában a háza előtt lévő hirdetőtáblára függesztette ki. A lakosságnak vagyona arányában kellett részt venni a községi terhek viselésében, de az elöljáróság felkarolta a lakosság gazdasági érdekeit is. 1929-ben Nagykarácsonyban legelőbérleti társulatot szerveztek, legelőt a társulat az uradalomtól bérelt. A nagykarácsony-szőlőhegyi lakosság legeltetési társulatát 1925-ben hozták létre. Egy Országos Földbirtokrendező Bírósági ítélet alapján a lakosság 15 éves időtartamra 49 kat. hold területű legelőt vehetett át az uradalomtól, a Kocsma-völgyben és a Bitangoldalon. A templomot 1936-ban a ciszterci rend emeltette, melynek az alapító a Magyarok Nagyasszonya titulust adta. A templomot önálló lelkészség 1945-től vezeti. A templom 55 ezer pengőbe került. Az uradalom adta az