Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)

Dani Lukács: Mezőszentgyörgy

Az 1937. évi 1662 kat. holdnyi 100 holdon felüli birtokból 752 a haszonbérbe adott terület. A tulajdonosok saját kezelésükben birtokállományuk közel felét, 46,5%-át (774 holdat) tartották. A bérbeadottakból kishaszonbérletben a község 63 holdja és Keresztes János 128 holdja volt, 1937-ben. összesen: 19l'kat. hold. A száz hold alattiak 2409 holdjából 774 hold (32%) haszonbérbe adott terület.

30 Ennek túlnyomó többsége (493 kat. hold) az 5—50 holdas gazdaságok (számszerint 34) köréből került ki. Az 1 holdnál kisebb birtokoknak (Összesen 8-ról volt szó) pontosan fele szintén haszonbérletként hasznosult. Ez utóbbi körülmény egyértelműen, a 5—50 holdas birtokok bérletének magas aránya pedig — részletező adatok híján is — azt látszik igazolni, hogy a földreform a benne részesültek önálló egzisztencia teremtő szándékát nem valósította meg, az aránytalan birtokmegoszlásból adódó problémákat sem oldotta meg. 1941-ben az 1619 főnyi népességből 609 fő keresőt (az összes kereső 83%-át) a mezőgazdaságbein találjuk. Közülük a legnagyobb hányadot, 290 fővel a gazdasági cselédek, munkások és napszámosok alkották. Eltartottjaikkal a lakosság felét jelentették. Az 5 holdon aluliakkal együtt arányuk meghaladta a népesség 60%-át. Elsősorban közülük kerültek ki a földreform kárvallottjai. Azok, akik különféle okok miatt nehézségekkel küszködtek, tönkrementek, sokan árverezésre kerültek. A helyi szegénység részaránya fél évtized alatt emelkedett. Számuk, illetve arányuk növekedése meghaladta a község lélekszáma gyarapodásának mértékét. 194l-re az 5 holdon aluli birtokosok száma 27%-kal csökkent az 1935. évihez képest.'

1 Ugyanekkor az eltartottjaival 652-re emelkedett gazdasági cselédek, illetve munkások a mezőgazdaságból élő lakosság (1320 fő) felét (49,3%-át) alkották. Ezek az arányok határozták meg a község szociális arculatát a negyvenes évek közepéig. A gazdálkodás módjára, a termelés irányaira és arányaira szintén hatottak. A harmincas évek közepén a földek megmunkálásában — kisbirtokokon szinte kizárólagosan — az állati erőre támaszkodtak.'

2 A községben található 280 lóból 241 volt igába fogható. (Rajtuk kívül még 7 igásökör is rendelkezésre állt.) A lovak többsége melegvérű, de rendelkeztek (48) hidegvérű jószágokkal is. A 382 db szarvasmarha-állományban a piros-tarka dominált (351 darabbal). A disznótartásban a zsírsertés (1224 db) élvezett elsőbbséget. Az állománynak mindössze 15%-a a hússertés. (Az is az uradalmakban található.) A szerény számú (47 db) juhállomány csaknem kivétel nélkül húsmerinókból állt. Az aprójószágot 10 543 darab reprezentálta, túlnyomó többségében tyúk, 7248 darabbal. Jelentős volt a kacsa (2053 db) mennyisége. Csaknem azonos a galamb (530) és a lúd (630) darabszáma. A faluban 126 méhcsalád volt található. Az erőgépek, szinte kivétel nélkül, a nagygazdaságokban használatosak. Ott 13 motoros gép működött, 3 járgánnyal együtt. Munkagépekből 7 traktor (5 traktorekével), 6 cséplőgép, 5 másféle masina, 231 eke, 162 borona, 110 henger, 72 vetőgép, 133 kapálógép, 2 aratógép, 39 cséplő-tisztító, 170 takarmány-előkészítő, 2 tejgazdasági gép, 92 borgazdasági, 1 gyümölcsgazdasági és 2 keltetőgép állt használatban. Az igásszekerek száma összesen 160 volt. A személyszállításról 20 homokfutó, illetve hintó gondoskodott.