Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)

Dani Lukács: Mezőszentgyörgy

letve értékesített földből Eötvös Károly, szintén országgyűlési képviselő, is vásárolt. Eötvös 11 évi gazdálkodás után — hatvanéves korán túl — 1905-ben túladott birtokai nagy részén. A helyi középbirtokokban bekövetkezett tulajdonváltozások lényegében az úri és a paraszti birtokok egymás közötti arányán nem változtattak. A század végén a korábbi kiterjedésű határ (3341 kat. hold) több mint fele (53,5%-a: 1840 kat. hold) változatlanul úri birtok.

33 A helyi családoknak mintegy Ötödét képviselő egykori jobbágyságon belül történik olyan átrendeződés, amely egyrészről (mérsékelt arányban) gyarapodással jár, másrészről — birtokelaprózódás, eladás (árverés) révén a volt zsellérek, a földnélküliek számát növeli. Századunk első évtizedében e folyamat következményeként a 100 és 10 kat. hold közé eső birtokokkal rendelkezők számát (51) kétszeresen meghaladta (100 fővel) a 10—1 közötti paraszt családfőké, míg a cselédek és napszámosoké (195 fővel) a parasztokét duplázta meg. Ekkor a mezőgazdaságból élők fele (48,6%-a) cseléd, illetve napszámos, a másik fele pedig—a néhány 100 holdon felülivel együtt van birtokon belül. Ekkor a mezőgazdasági keresők 2,2%-ának birtokában volt a község határának fele, míg 37,6%-át jelentő 100 hold alattinak a másik fele. A népesség 48,6%-át jelentette az agrárproletárok aránya. A község lakosságának 73%-a élt még a mezőgazdaságból, olyan módon, hogy több mint 70%-uknak — gyakran többedmagukkal — munkába kellett állniok. Minél nagyobb volt — általában — a birtok, annál kisebb az egy keresőre eső eltartottak aránya. Az űri házakban az asszonynak nem, napszámosoknál pedig még a gyerekeknek is munkát kellett vállalniuk. A járásbeli átlag napszámbérek ekkor (1909-ben) férfiaknál 2, nőknél 1,5, gyermekeknél 1 korona körül mozogtak.

33 Éves átlagban a férfiak a napok 63,2%át, a nők 50%-át, a gyermekek 46,8%-át tudták napszámban tölteni. A munkáskéz sok volt, a munkaalkalom pedig kevés. A vékony javadalmazás (a napszámbérek átlaga) a megyeit meghaladta. A nagybirtokkal túltengő enyingi járásban meg kellett tartani a munkaerőt. Annál is inkább, mert Veszprém vármegye a kivándorlók arányát tekintve az ország élmezőnyében foglalt helyet. Mezőszentgyörgy nagyközségnek legjelentősebb birtokosa a századfordulón még Eötvös Károly volt. Körössy Lajos 483 kat. hold saját birtokkal az Eötvösének (796 kat. hold) felét alig haladta meg. A többiek a sajátjuk mellett még bérelt földön is gazdálkodtak. Fodor Kálmán összesen 445, ifj. Imre Sándor 116 kat. holdon. Fodor Vámos Gyulánétól, ifj Imre Kiss Pétertől bérelt földet.

3

'' E gazdaságok összes területének több mint 80%-a szántó volt. Az Eötvös birtokon ezt meghaladó az arány (90%)), míg a Körössy éknél csak az 50%-ot alig meghaladó mérték érvényesült. A birtokok szemtermelésre rendezkedtek be; egyedül Fodor Kálmánnál folyt intenzív állattenyésztés. Övé az összes birtokon található 82 szarvasmarha több mint fele. Hasonló az arány a 91 sertéssel kapcsolatban. A 385 darabból álló juhállomány pedig teljes egészében a ő birtokában volt. Jellemző, hogy az úri birtokok 43,2%-ával rendelkező Eötvös Károlynál az állatállománynak mindössze 3,5%-a található. Hasonlóan alakult a géppark megoszlása is. A gépparknak mindössze 10%-a van tulajdonában. Fodor Kálmán viszont 24,2%-os birtokaránnyal a gazdasági eszközök 42%-át hasznosította. Mind a négy gazdaság súlyt helyezett a magtisztí-