Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)
Dani Lukács: Mezőszentgyörgy
Dani Lukács MEZŐSZENTGYÖRGY A Mezőföld nyugati peremén elhelyezkedő település, 8 kilométerre a Balatontól keletre. 1950-ig Veszprém vármegye enyingi járásának nagyközsége, azóta Fejér megyéhez tartozik. A szomszédos nagyközséggel, Lepsénnyel alkotott közigazgatási egységet, ma Székesfehérvár városkörzetéhez kapcsolódó település. Szomszédai — az említett Lepsény mellett — Polgárai, Soponya, Kisláng és Mátyásdomb. A helység a megyeszékhelytől közúton 29, Lepsénytől 2,5 kilométerre fekszik. A volt járási székhelytől, Enyingtől 14 kilométer választja el. Az enyingi löszháton lévő település lencseszerű süllyedékben helyezkedik el. 1 Ezt a TiJcacsnak nevezett mélyedést a balatoni magaspart balatonakarattyai része, a küngösi és a polgárdi táblarög, az enyingi hát és a lajoskomáromi—kislángi tábla fogja közre. A süllyedek — amelynek múltja a W'ürm-korszakig nyúlik vissza — a Kabóka-patak völgy medencéjeként is fölfogható. A környezeténél 20-25 méterrel mélyebb terület északi irányban csaknem Polgárdiig, míg dél felé Enyingig követhető. A Tikacs felszínét sugarasan összefutó aszók (száraz patakmedrek) és patakok helyenként 10-15 méter mélységű völgyekkel szabdalták. A Tikacs középső része feltöltött, alföldi jellegű lapály. A legmélyebb — mintegy 9 km 2 kiterjedésű — területén a Kabóka patak csatornázott mederben folyik. Ezen a lesüllyedt, sík területen Balatonfőkajár, Lepsény és Mezőszentgyörgy helységek találhatók. E kistáj neve: Tikacs 2 . Jelentése tisztázatlan. Van olyan nézet, amely szerint a szláv eredetű Takac szóból származna. Ennek az állításnak hitelét az támasztja alá, hogy a név jelentése (szárazpatak, pontosabban: száraz patakmeder) fedi a táj jellemzőjét. A tájban fekvő Mezőszentgyörgy helység neve újabbkori képződmény. A juhászok védőszentjének és a sárkányölő szentnek, Györgynek a neve a magyar középkorban rendkívül népszerű. Sok templomot szenteltek nevével és több falut meveztek el róla. Fejér megyében — egymáshoz viszonylag közel — kettő is van belőlük: IszJcaszentgyörgy és Mesőszentgyörgy. A mezőszentgyörgyi határban fekvő elpusztult település: Szentmárton és Szentgyörgy együttes előfordulása, névünnepeik (április 23. és november 11.) nomadizáláshoz kötődése és nem utolsósorban a vízben és legelőben egykor gazdag táj jellege pásztorkodásra, állattartásra utalnak. A 13. és a 14 század fordulójára letelepült pásztorok lehettek e falvak alapítói. Szentgyörgy mai nevének elő9 FMTÉ 22. 129
