Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)
Dani Lukács: Mezőkomárom
A vizsgált évtizedben a külterületi lélekszám 15,9%-kal emelkedett (378-ról 438-ra nőtt), a belterületi népesség 1149-ről 1321-re gyarapodott. (15%-kal emelkedett.) Az 1930. évi községi lélekszám 1941-ben (1759-ről) visszaesett 1710-re. Az első világháborút követő évtizedekben a község lakosságának túlnyomó többsége változatlanul, de enyhén csökkenő tendencia mellett, a mezőgazdaságból él. 82 (Harminc év alatt ez az arány 74,1-ről 71,4%-ra mérséklődik.) A mezőgazdasági jelleget őrző településen az iparban foglalkoztatott népesség (16,4%) 3 évtized alatt egy ötödével gyarapodik és 1941-ben megközelíti 19,9%-kal) a foglalkoztatott összes népesség 20%-át. Az egyéb foglalkoztatottak körében sem abszolút számban (144—147 fő), sem arányaiban lényeges változás nincsen. (Hacsak az nem, hogy minimális személyi növekedés ellenére á foglalkoztatottakon belüli arányuk valamelyest visszaesett: 9,5-ről 8,7%-ra.) A nem mezőgazdasági foglalkozású lakosság széles — ha nem is teljes — skáláját nyújtja a község 1931-beli címtára/ 3 Ebben több, mint 30-féle foglalkozást űző ágazat szerepelt. Ekkor a községben ácsok: Krausz J. és Varga J., asztalosok: Barcza Vendel, Grund Károly, Nuszbaum Zoltán, Sticz József, — bádogos: Weisz Ádám, bognárok: Hütflesz Dezső, Pánner Mátyás, — borbélyok: Bódai Lajos, id. Füst Sándor, ifj. Füst Sándor, Pintér István, — cipészek: Boór István, Horváth Lajos, Rácz András, — cséplőgéptulajdonosok: Lázár Dezső, Lázár Lajos, Papp Lajos, Varga Gyula és Társai, — csizmadiák: Barai János, Haragovics János, Máté Gyula, Tósoki Sándor, — fa- és gabonakereskedő: Deutsch Ödön, — fogyasztási szövetkezet: Hangya, — fuvarosok: Füves Imre, Pál József, Viga Ferenc, — gabonakereskedők: Bacsaki János, ifj. Lázár Lajos, Panner L., — géplakatosok: Baranyai István, Biró Lajos, — gyógyszerész: Freiszberger K., — halász: Szűcs Gyula, — hitelszövetkezet: (Mezőkomáromi) Országos Központi Hitelszövetkezet, — kádárok: Czeczei K., Sütő J., — kelmefestő: Jerzsabek István, — korcsmárosok: Hangya Fogyasztási Szövetkezet, Mauthner Dezső, v. Zádor György, — kovácsok: Nagy Károly, Solti József, Virág István, — kőművesek: Groszmann János, Kiss János, Laufer Ferenc, Nagy József, Reizinger Á., — lókereskedő: Gottlich Károly, — malomtulajdonosok: Bognár Károly, dr. Slitt Gyula, — mészáros és hentes: Lázár D., — órás és ékszerész: Sághi S., — sertéskereskedők: Kapoli Pál, Varga Lajos, — szabók: Deutsch Ármin, Fekete András, Hanák Béla, — szíjgyártó: Frank Gyula, — szikvízgyáros: Máté Vince, — szobafestő: Felnick Sándor, — téglagyártulajdonos: dr. Weisz E. — tejtermék-kereskedő: Nagy J., — temetkezési vállalkozók: Grund és Sticz, Komáromi Adolf., — varrónők: özv. Balog Dénesné, Szűcs Gyuláné, Virág Istvánné, — vegyeskereskedők: özv. Balog Dénesné, Komáromi Adolf, id. Lázár Lajos, ifj. Lázár Lajos, Papp Aladár, Szili Gy., — villamos áramfejlesztőtelep-vezető: Bognár Károly. A felsoroltak mellett, a harmincas évek második feléből, még van tudomásunk az Országos Magyar Tejszövetkezeti Központ helyi tejszövetkezetéről (ide kapcsolódott még az azonos profilú Szabadhídvég és Vidéke Tejszövetkezet is). Az Országos Központi Hitelszövetkezet mezőszentgyörgyi részlege gabonagyűjtő szakcsoporttal volt érdekelt Mezőkomáromban, de működött a FUTURA Magyar Szövetkezeti Központ Áruforgalmi Rt. albizományosa is a községben/' 1 Kereskedelmi funkciója mellett jelentős társadalmi eseménynek is számított a község 4 országos kirakodó- és állatvására. A népesség túlnyomó többsége (65%-a) katolikus vallású. A hívők gondozását a helyi Róm. Kat. Plébánia Hivatal látta el, élén Tóth Lajos plébánossal. A működési terület Mezőkomárom és Szabadhídvég községekre és azok külterületeire terjedt ki. Az anyakönyvezés az 1724-es esztendővel indult. A 155 főnyi evangélikusság és a 23 főt számláló izraelita közösség mellett a reformátusoknak volt helyi Lelkészi Hivatala, amelynek hatóköre a községre terjedt. A lelkipásztori teendőket Pécsvárady Béla látta el. A két nagyobb létszámú egyház templommal és isko-