Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)

Buzási János-Dani Lukács: Kápolnásnyék

lott. 1755-ben özv. Nemes Györgyné Halász Mária, mint Balassa Ferenc meghatalmazottja támadta meg az 1703-as adásvételt. Ez a per egyez­séggel végződött, melynek értelmében Kutasék visszadták Balassának a nyéki birtokrész felét. Balassa Ferenc aztán nem sokkal később úgy fejezte ki háláját, hogy 1756-ban a kalocsai káptalan előtt Nemes Györgyné és utódai javára örökvallást tett a visszakapott birtok kéthar­madáról. A perek sora azonban ezzel még nem zárult le. 1761-ben Ba­lassa Péter, majd 1767-ben Balassa Erzsébet próbálta meg per útján ér­vényteleníttetni az 1703-as adásvételt, illetve az 1756-os örökvallást. A hétszemélyes tábla mindkettőjüket elutasította keresetüktől, így a vitás birtok Nemes Györgyné és utódai kezén maradt/' 7 Kutas István részét hét leánya, illetve leszármazottaik, a Székely, Ravazdy, Kenessey, Cher­nél, Csanády, Kazay és Jablonczay utódok örökölték/' 8 Még a török megszállás idején kértek királyi adományt az egykori Pettendi Ilona-féle kápolnásnyéki birtokra Kováts Szabó István, Toldy Márton, id. és ifj. Nagy Kaszap János és Deseő Jakab. Kérésüket arra alapozták, hogy az utolsó birtokos, Finta Albert fiúörökös nélkül halt el, így a birtok a koronára szállt vissza. Mint láttuk, meg is kapták az adományt. A veszprémi káptalan jelentőlevele szerint 1667-ben, Veszp­rémben iktatták be őket az adományozott birtokba, de nem sokra men­tek vele/'" Az egyik Kaszap-leszármazott, Kaszap másképp Szabados Katalin még 1760-ban is folytatta a pert Bodmér, Velence, Gárdony, Kápolnásnyék és Pettend területén fekvő „ősi" jószágai visszaszerzé­séért, eredmény nélkül. 50 A későbbi birtokviszonyokat az említett szerződések alapozták meg, s tulajdonképpen e birtokviszonyok alapján osztották Kápolnásnyéket később Alsó- és Felsőnyékre. Felsőnyék Pettenddel együtt a Kutas leá­nyok öröksége volt. Lényegében az ő leszármazottaikból és beházasodás­sal vagy birtokvásárlással ide került nemesekből állt a felsönyéki-pet­tendi közbirtokosság. Alsónyéken Nemes Györgyné és a Balassák osz­toztak. A Nemes-féle birtokot utóbb gr. Nádasdy Mihály szerezte meg. 51 Hogy ez pontosan mikor és hogyan történt, arra vonatkozóan nincse­nek adataink. A Nemes család és Nádasdy között nem volt rokoni kap­csolat, így örökösödési jogcím sem. Adományozásról sem tudunk, így valószínű, hogy Nádasdy a birtokot vétel útján szerezte meg Nemes Zsigmondtól, legkésőbb 1790 körül. Mindenesetre 1793-ban Nádasdy már Nyék egyik birtokosa. 52 Ettől kezdve Kápolnásnyék gazdasági-tár­sadalmi fejlődésében a nemesi közbirtokosság mellett a nagybirtok is szerepet játszott, nem kis mértékben befolyásolva a lakosság etnikai és vallási összetételének alakulását. * Nem tudjuk pontosan, hogy a török idők után a község mikor és milyen körülmények között kezdett újra benépesülni. Az 1696-os ka­marai összeírásban még nincs utalás helybeli lakosságra. 53 Az 1715-ös és az 1720-as országos adóösszeírásban Kápolnásnyék egyáltalán nem is szerepel. 54 Ez önmagában még nem bizonyítja azt, hogy a helység 1715­r

Next

/
Oldalképek
Tartalom