Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)
Dani Lukács: Mezőkomárom
A török uralom alóli felszabadító hadműveletek megritkították mind a helység lakosságát, mind állatállományát. 13 A faluban 1688-ban mindössze 8 jobbágy található. A visszatelepedés, illetve benépesítés gyors ütemű: egy évvel később már 24 jobbágy lakja a települést. Ekkor (1689-ben) értesülünk arról, hogy a korábban birtokolt Horhipuszta mellett Kostán (Kustyán) és Sári-puszta is Mezőkomárom része. A. határban, már a korábbi (1688-as) számbavételkor 25 ökör, 9 tehén, 8 ló és 9 sertés található. Egy évtizeddel később Mezőkomáromban 27 jobbágyot és 3 zsellért írtak össze. 1 '' Fiaik száma ekkor 37, a leányaiké 21. Lakói magyarok. Más forrásból arról értesülünk, hogy a helység Batthyány Ádám horvát bán birtoka. Lakói között (összesen 29 család) 20 egésztelkes, 6 féltelkes jobbágy és 3 házas zsellér található. A faluban ekkor (1696-ban) 28 pusztatelek van. A korábbi lélekszám regenerálódása még nem történt meg. A területében kiterjedt legelőkön jelentős állatállomány található. Vonóerő tekintetében az ökrök a meghatározók (110 darabbal), de jelentős a lóállomány növekedése is (56 db). Szembetűnő a szarvasmarha létszám gyarapodása (75 tehén, 13 növendékmarha és 70 borjú). A legelőkön még 55 juh és 109 sertés, a belsőségekben 52 méhkas található. A Sió melletti Kostán prédium nádasaiban és mocsaraiban rengeteg volt a víziszárnyas. A Sión ekkor egy kétkerekű malom állt az őrlés szolgálatában. A község határában (1696-ban) 32 és fél (pozsonyi) mérő (mintegy 1920 liter) búza-, 9 és egynegyed mérő (kb. 540 liter) árpa- és 4 és háromnegyed mérő (közel 300 liter) zabvetés található. A rétekről 11 szekér szénát takarítottak be holdanként. A falu ellátását mészárszék biztosította. A közösség fórumaként a korcsma szolgált. E század vége megszabadította a helység lakóit a kettős szolgáltatás tehertételeitől. 1 '' Megszűnt a török császárnak (az ajándék mellett) fizetett 45 forintos fejadó, a török füldesúr számára adott 50 szekér szénát, 34 és fél pint (kb. 57,6 litel) vajat, 69 szekér fát tartalmazó kötelezettség. Fennállt viszont a magyar („keresztény") földesúr iránti szolgáltatás. Ez a termény kilencede mellett évi 20 forint. A közös terhet 29 szekér fa, 12 pint vaj (mintegy 20 liternyi mennyiség), 23 szekér széna és 2 hízó jelentette. A 17. és a 18. század fordulóján Mezőkomárom zálogbirtokosának személyében változás történik. 15 Batthyány Ádám a Sió melletti „örökös faluját" 1698 őszén Skublics István kanizsai kapitánynak adta zálogba. Majd néhány évvel később (1700-ban) Roboz Ferenc köt megállapodást Batthyány Ádámmal, a birtok egy részét zálogoló Kenesseiekkel csaknem azonos feltételekkel. A 18. század első évtizedeinek eseményei, a Rákóczi Ferenc által vezetett szabadságharc cselekményei,' a császári zsoldosok pusztításai nyomán Mezőkomárom elnéptelenedik, jobbágytelkei az ismétlődő „futások" következtében részben, vagy egészében üresen álltak. Nemcsak a házak néptelenedtek el, elpusztultak a falu határjelei is. Ez utóbbiak helyreállítására, a nádor rendeletére, már a 17. század végén (1698-ban) kísérlet történt. Esterházy Pál rendelkezése a 18. század elején halasztást szenvedett. Az érdekelt Esterházyak pusztáinak és a Batthyányak Sió-menti birtokainak, mezőkomáromi érdekeltségeinek elhatárolása csak 1734-ben fejeződött be.
