Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)

Dani Lukács: Mezőkomárom

A helyi jobbágyok a török földesúrnak gabonatizeddel, személyenként 1 forinttal és a numeráliákkal (kappan, vaj, zab és széna) adóztak, minden lakott jobbágytelek („hely") után. A zselléri szolgáltatás 25 dénárból és évi 1 hét robotból állt, személyenként.

3 Amíg kizárólagosan a Batthyány család kezelésében voltak 80 forinttal adóztak. Miután zálogba (bérbe) adták őket a bérlőnek kilenceddel, 12 forinttal és heti 3 nap robottal szolgáltak. A hadjáratok alkalmával kifosztott, a portyázások által zaklatott és a kettős (magyar és török) adózás terheit viselő jobbágyok számára a terheiktől való szabadulást a szökés, a menekülés jelentette. A 17. század ötvenes és hatvanas éveinek fordulóján Mezőkomárom elnéptelenedik. 1662-ben a helységet ismét pusztaként említik. Az említett „futás" után a puszta újra benépesült. Az egyes pörösködések adatai betekintést engednek a szökött jobbágyok származási helyére vonatkozóan."

1 A szökés tényét regisztrálja Szely Zsuzsanna 1676-ban kelt követelése, amelyben Mező Comárom-ba szökött 28 jobbágya visszaadása érdekében emelt szót. Egy esztendővel később a Révkomáromot bérlő Szili családot kötelezi a megyei törvényszék, hogy Botka Ferenc szökött jobbágyait adja vissza. A Csetényből. Kisszékelyből, Öregszékelybő] és Szakadatból önkényesen távozottak ügyében egyezség születik: a zálogbirtokos Sziliek 700 tallér ellenében megtartották menekült jobbágyaikat. A század hetvenes éveiben .,oppidum"-ként (mezővárosként) szereplő Mezőkomáromot Batthyány Kristóf 1678-ban — egy évtizeddel a török alóli felszabadulás előtt — Kenései Péter özvegyének és István nevű fiának 10 évre, 3000 forint ellenében, elzálogosította. A záloglevél szerint" a falu köteles volt a zálogbirtokosoknak 20 forintot fizetni, a mezei és a kerti terményekből kilencedet adni (borból, bárányból és mézből is), minden ..helyes" (telkes) jobbágy 3 napot szolgálni, 1 szekér szénát és 2 szekér fát, továbbá 1 „hetelő szekeret" (hosszúi uvart) adni. Az egyéni kötelezettségek mellett a falu közösen adott 16 pint (mintegy 26 liter) vajat és 2 ártányt. Mindezek mellett kötelesek voltak az úr szőlejét megmunkálni. A malmok után pedig 1—1 szőnyeggel urukat megajándékozni. A Batthyányék egyidejűleg kötelezték magukat, hogy a zálogba adás megszűnésekor, a korábban 700 tallérért megváltott jobbágyok váltságdíját „leteszik". A török uralom utolsó éveiben Komárom 820 hold földdel, 700 hold kétszer kaszálható réttel rendelkező település.

n Két szőlőhegye is van. A keleti irányban fekvőt CZarasnak (Világosnak), a nyugatit Atireusnak (Aranynak) nevezik. Négy év óta ezekben 180 kapás (annyi nap alatt megkapálható) szőlőt művelnek. Ugyanott 200 kapás szőlőjük már 7 éve elhagyott, A helység két darab kétkerekű malommal rendelkezik. A lakosok a Sióban halászatot folytatnak. Marháik (79 db) és juhaik számára elegendő legelő áll rendelkezésre. A faluban ekkor 30 ház állt lakottan és 7 elhagyatottan. A lakosság 33 jobbágyból és 11 zsellérből áll. A helység templommal rendelkezett.