Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)

Lencsés Ferenc: Ráckeresztúr

Andrást félévi rabságra és negyedévenként 25 pálcaütésre, Herkli Józsefet és Zsigmond Mihályt 24 pálcára, Pálinkás Józsefet testi alkalmatlansága miatt 32 korbácsütésre ítélték. Amikor a megyei küldöttség a helységben megjelent, azokat, akik földjeiket elvállalják, azzal fenyegették meg, hogy ekéiket összetörik.

7

'

1 A róm. kat. iskolát 1841-ben 59 fiú, 54 leány látogatta. A fiúk mind járnak télen, a lányok csak 38-an. Nyáron 15 fiú és 20 lány jár. Az iskola jó karban van. A padokat és a fűtőszereket a plébános biztosította. A szegényebb tanulók számára a könyveket és a tanszereket Szüts Lajos, földesúr és a plébános veszi meg. Jelenleg tanító és segédtanító van. A tanító egyben jegyző is. ezért fizetését a községtől kapja. A segédtanítót a földesúr fizeti, akinek stólája is van. Tantárgyként szerepel: vallás. írás, olvasás, számvetés, ,,mind magyar nyelven". Mindkét tanító jól beszél magyarul.

77 Rácszentmiklósról 1848-ban a megyei bizottmány tagja: Rosty István és id. Rosty Zsigm,ond. Ráckeresztúrról a megyei bizottmány tagjai: id. Pázmándy Dénes, azután a jegyző és a bíró lettek.

78 Az 1850. évi népszámlálás szerint a házak száma: 120. a lakosok száma: 865 fő. Nemzetiségek szerint: magyar 831. német 14, szlovák 9 és egyéb ll.

79 Ráckeresztúron 1854 augusztusában nagy jégeső volt. A bicskei szolgabíró az elemi csapás okozta kár jegyzékét adóelengedés céljából küldte be.

80 A község határában 1857-ben levő szántóföldeket három, a réteket két, a szőlőket két és a legelőket két osztályba sorolták be.

81 A. 19. század ötvenes éveinek egyik jellegzetes alakja a fehérvári születésű, nemesi származású: Barkóczi Rosty Zsigmond, aki 1846-ig különböző megyei tisztségeket töltött be. 1848-ban önkéntes tüzérnek vonult be. részt vett a pákozdi csatában és a komáromi kapitulációnál, mint főhadnagy szerelt le. Rácszentmiklósi birtokára visszavonulva gazdálkodott és különböző úiságokba (Gazdasági Lanok, Budaoesti Hírlap, Kertészgazda, Falusi Gazda) rácszentmiklósi tudósításokat írt s ezekből a cikkekből kíséreljük meg azokat a kirívó időjárási változásokat felvázolni, amelyek az akkori mezőgazdasági termelést hátrányosan érintették. 1864. őszén ,,elég nedves földbe vethettünk, még sem lehetett látni úgynevezett bokros búzákat, a telet valahogy csak kiáltották, de most már annyira lankadnak, hogy ha egy hét alatt jó esőt nem kapnak, rosszul leszünk, de ha két hét. avagy még tovább sem, akkor mit teszünk ?"

81865. május „második fagyja elég kárt tett szépen megindult árpavetésekben, de még többet a szőlőhegyek és kertekben, mert a kifakadt borág bimbóit egészen elfagyasztotta, s az idei bortermést meghiúsította, a tőkéből sarjadzanak ugyan szén hajtások, de legnagyobb részben meddőén — így egymás után már három rossz év." A martonvásári rest gazda példájából azt a tanulságot vonja le „nálunk a metszést minél későbbre kell halasztani."

83 1866. május „hatodikán az idő egyszerre hidegre átváltozván, a növényzet lassabban haladt, utóbb majdnem megállt, míg végre a 24-