Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)

Lencsés Ferenc: Martonvásár

való szalma, 8 font faggyú. A községtől 2 boglya széna, 2 öl tűzifa, fél mérő kenderföld. Ezeket, mint jegyző is megkapja. Kötelezettsége: a jegyzői teendőin kívül köteles tanítani, az istentiszteleten szolgálni és a temetésen részt venni.

225 Az iskola állapotáról megállapították, hogy az szegényes, rossz és kényelmetlen. Karbantartása a községre tartozik, de az egész rosszul teljesíti kötelességét.

220 Richardt Bright, angol orvos 1815-ben tett dunántúli utazása során a martonvásári látogatásáról írja: „Következő látogatásunk az iskolának szólt. Ennek költségeihez hozzájárulni a parasztok és a földbirtokos egyaránt kötelesek. A gyermekek itt írni-olvasni tanulnak magyarul, horvátul* és németül. Számolni is tanulnak, a leányok varrni és kötni. Az iskolát nem látogatják rendesen."

227 Az 1818. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint (Canonica Visitatio): A katolikus hívek magyarok, németek és szlovákok. Az iskolában magyarul tanítanak nemzeti különbség nélkül. A szlovákok és németek hetenkint kétszer részesülnek anyanyelvükön oktatásban. A hittantanítás három nyelven történik. Az iskola épülete, a királyi út mellett, a falu közepén. Az iskolát az uradalom 1794-ben építette, fenntartása a község kötelessége. Az iskola egy tanteremből állt. A tanító a morva származású Kreutziger Lőrinc, tanító, kántor és jegyző egy személyben. Földje, rétje, szőleje nincs. Az uradalomtól kap szántóföldeket, amelyeket a község művel meg. A tanító jövedelme 40 pozsonyi mérő búza, 4 öl fa, 40 forint készpénz és stóla. A segédtanító kötelessége az iskolában való tanítás, 300 forint fizetéséből 200-at az uradalom, 100-at a község biztosít. Az iskolának egyetlen tanterme van. Fiúk és leányok padok szerint elkülönítve ülnek. 120—130 iskoláskorú tanuló befogadására alkalmas. Néhány evangélikus és református is jár iskolába, de hittant nem tanulnak.

226 A katolikus iskola tanulóinak száma 1837-ben 161 volt.

220 1841-ben az iskoláskorú gyermekekből 121 fiú, 102 leány. Nyáron kevesebben járnak. „Nagy munka idején" 30—40-en csupán. Az iskola alkalmas, jó állapotban van. A padokat „kegyes adakozásból" és „büntetési pénzekből" csinálják. A fűtésre 2 öl fát ad a község, a könyveket és tanszereket a szülők szerzik be. A tanító bizonyítvánnyal rendelkezik. Segédtanító csak télen van, nyáron elbocsátják. (Csak magyar lehet.) A tanító az uraságtól 12 pozsonyi mérő rozsot, 8 mérő búzát, 2 akó bort, egy lánc kukoricaföldet kap. A községtől 10 pozsonyi mérő rozsot, 1 öl fát, minden háztól egy forintot, összesen 160 forintot, A segédtanító 30 ft-ot és élelmezést kap a tanítótól. Tantárgyak: hittudomány, szentírás, írás, olvasás, számvetés. A tanítás magyar és német nyelven folyik. A tanító beszél magyar nyelven.

230 1846-ban a 6—12 évesek száma: fiúk: 99, leányok: 81. 1854—58ban a fiúk száma 120, leány: 100. 1848-ban az iskolai tanulók száma 214 volt.

231 *félreértés lehet, szlovákul helyett