Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)
Lencsés Ferenc: Martonvásár
szeszgyár általában 8 hónapot üzemelt. 18 A szeszgyárban 200 akó moslék maradt vissza, amit főleg marhahízlalásra, de a tehenészetben is jól hasznosítottak. A hetvenes évek elején elhatározták, hogy a martonvásári szeszgyárat ipari nagyüzemmé fejlesztik, de mikorra az építkezéseket befejezték, akkorra bekövetkezett az 1873. évi pénzügyi válság. A szeszgyár kapacitását nem tudták kihasználni, ezért egy évben csak néhány hónapot üzemelt. 1890 szeptemberében a szeszgyár napi 7 hl termeléssel részben mezőgazdasági szeszgyárrá alakult át, míg a fennmaradó kapacitás kihasználására napi 25 q teljesítményű gőzmalmot rendeztek be. 1891-ben a gőzmalmot napi 40 q feldolgozásra bővítették. Űj gép beszerzésével 1893-ban a gőzmalom napi őrlését 100 q-ra emelték s éves viszonylatban 400 vagon őrleményt állítottak elő. A tóról a szeszgyár részére napi 10 000 1 vizet szivattyúztak. A szeszgyáron és a gőzmalmon kívül az uradalomhoz tartozott a vízi malom két malomkővel.-"" A múlt század utolsó évtizedében a községi elöljáróság jelentése szerint annyi változás történt, hogy Brunszvik Géza tulajdonát képező ipari szeszgyár gazdaságivá alakítatott át és ezzel kapcsolatban egy gőzmalom létesítetett. 201 1894-ben Brunszvik Géza szesz- és finomítógyára, valamint gőzmalma József főherceg tulajdonába ment át. A múlt század végén a szeszgyárban a malmi munkásokkal együtt 42 fő dolgozott. 1907-ben, mint Weltner Jakab szeszfőzője 15 munkással dolgozott. 2 " 2 A szeszgyártás alapanyagát az uradalom igyekezett megtermelni, viszont a melléktermékek hasznosítása az állattenyésztésben történt. A főhercegi uradalom az ún. „gyári hizlalást" vezette be mégpedig oly módon, hogy a hizlalásra vett ökröket az őszi munkáknál használták fel, majd utána hízóba állították. 2 " 3 1900 áprilisában az Ercsi Pénzügyi Biztosság megállapította, hogy „a denaturálás engedélyezése ellen jövedéki szempontból akadály nem forog fenn." 204 A szeszgyárat 1907. szeptember 1-től a Mezőgazdasági és Kereskedelmi Részvénytársaság budapesti bejelentett cég vette át. 1911. szeptember 1-től a „Martonvásári Szeszgyár és szeszfinomító, Gottschlig és Herzog közkereseti társaság" üzemeltette. A Székesfehérvári Pénzügyigazgatósághoz 1912. február 9-én tett bejelentés szerint az utóbbitól a martonvásári szeszdenaturáló telepet Gottschlig Ágoston részvénytársaság vette át. 1923. augusztus 23-án felvett jegyzőkönyv szerint a szeszdenaturáló telep a szeszfőzde és a szabadraktár területén fekszik. Az 1899-ben megadott engedély szerint minden termelési szakban 60 és 200 hektoliter szeszt denaturáltak. 1903-ban és 1906-ban 500 hektolitert denaturáltak. A denaturálást 48 órával előbb kellett az Ercsi Pénzügyőri Bizottságnál bejelenteni. Egyszerre legalább öt hektoliter alkoholt kellett denaturálni. Minden liter alkohol után 3 fillér ellenőrzési illetéket kellett a váli adóhivatalhoz befizetni. További kikötés volt, hogy a denaturált szeszt egy hektoliternél kisebb mennyiségben nem lehetett forgalomba hozni. 20 '' Az 1923. évi bejlentés szerint évente 4000 hektoliter szeszt denaturáltak. A szeszgyár 1940-ben a Natura Rt. bérletében, majd 1943-ban a Dreher uradalom kezelésében volt. 200
