Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)

Kurucz János: Úrhida

Harangozó Lajos lett. Egy április 11-iki jelentés szerint a Földmunkások és Kisbirtokosok Országos Szövetségébe 92 fő lépett be. Az 1947-es országgyűlési választások alkalmával az MKP 23, az SZDP 4, a Keresztény Női Tábor 272 (!), az FKGP 159, az NPP 39 és a Balogh Párt 41 szavazatot kapott Űrhidán. A Keresztény Női Táborra szavazók közül 103 volt férfi és 169 nő. A 272 szavazat nem annyira meglepő, mint az, hogy a Nemzeti Parasztpártra csak 39-en adták szavazatukat.

07 A Magyar Dolgozók Pártjának helyi csoportja 1948. május 17-én alakult meg, vezetőjévé Juhos Istvánt választották. 1946. október 13-án az Országos Szövetkezet Központ tagjaként 39 fővel újjáalakult az Ürhidai Földművesszövetkezet. Igazgatóságának tagjaivá Kovács Jánost, Tőke Jánost, Viniczai Jenőt és Erhardl Ferencet (elnök) választották meg. A szövetkezeti csoport ígéretes anyagi lehetőségek között kezdte meg működését. Jövedelmező ingatlantulajdonát többek között 30 kat. hold legelő, 4000 d-öl kőbánya és 16 kat. hold cukorrépa-ültetvény jelentette 1947 tavaszán. A csoport nagy erőfeszítéseket tett 1946-ban a malom és Ferenc-erdő megszerzésére is, de ez a terv csak részben járt eredménnyel. Az erdőt a Megyei Földhivatal kiutalta ugyan a szövetkezet részére, de ezt a Székesfehérvári Erdőgondnokság megfellebbezte. Az őrlőhely megszerzésének az állta útját, hogy előző tulajdonosa, Széchenyi Zsigmond gróf is fenntartotta jogát a malomra. 1946. január 15-én Fejér vármegye Földbirtokrendező Tanácsa a háború során 50%os kárt szenvedett malmot Űrhida községnek juttatta. A szövetkezet ezt Cságoly Istvánnak adta bérbe évi 125 q búza bérért. A bérlő a malom helyreállítási munkálatait is magára vállalta. Közben a budapesti iilletőségű Széchenyi Zsigmond továbbra is eljárt birtok jogának érvényesítése érdekében, ezért a malom tulajdonosa még egy ideig kérdéses maradt. Ugyancsak 1946-ban alakult újjá az Ürhidai Vadásztársaság, amelynek a működését a belügyminiszter 1948-ban engedélyezte. A társaság 1946. november 17-én tartotta újjáalakuló közgyűlését.

08 A község közigazgatását a Nemzeti Bizottság szervezte meg. A demokratikus módon megválasztott új képviselő-testület tagjai a következő személyek voltak 1946 és 1950 között: Juhos István, Horváth István, Pafkó István, Rózsa József, Juhos Lajos, Ekhardt Ferenc, Székely János, Károly István, Udvardi József, Császár József, Pereczes István, Szabó József, Cseh József, Peczkó György, Mihályi István, Harangozó Lajos, Peczkó István, Dula István, Jánosi Lajos, Zalka Imréné, Szabó Imre, Tőke János, Hegedűs Ferenc, Palkovics Imre és Pintér Imre. A testület 1946. augusztus 14-én tartotta első közgyűlését, amelyen a községi bíró, a helyettes bíró és a pénztárnok tiszteletdíját egységesen 300300 forintban határozták meg. A kézbesítőnek ugyanekkor évi 1800 forint, a 2 éjjeliőrnek szintén 1800-1800 forint évi fizetést állapított meg a közgyűlés határozata. Langmár Ferenc kisbíró 200 Ft fizetést kapott 1948-ban. A szegődményesek a fizetésüket természetben kapták a forint bevezetése előtt. Községi elöljárói tisztségeket a következő személyek töltöttek be 1946 és 1950 között: Juhos István és Dula István (községi bírók), Dula István, Juhos Lajos és Mihályi István (helyettes bírók), Jánosi Lajos (pénztáros). A községben Nagy Isvtánné teljesített szülésznői szolgálatot 1946-ban. 25* 403