Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)

Kurucz János: Úrhida

falu elnéptelenedéséi, de feltételezhető, hogy az állandó birtokháborúk játszottak ebben főszerepet, Nem jár messze Vörösmarty Mihály a valóságtól, amikor ,,A két szomszédvár" — című művében Űrhidával kapcsolatban a kibékíthetetlen viszályt érzékelteti nemes fantáziával. Az 1831-ben írt költeményben olvashatjuk a következő sorokat: „Hol most Ság borait termeszti, hol Űrhida dombján Sok munkái után viszen a nép sárga gerezdet, Ott a Káldorok, itt Sámson vérsége tanyázván, Két ház volt régtől szomszéd a róna határon ..." Ürhida 1740. és 1848. között A székesfehérvári illetőségű Vörös család tagjai megosztott birtokként kezelték Pentelét és Űrhidát. A még mindig lakatlan puszta benépesítésének, vagy csak hasznosításának szándékával Vörös Zsigmond, Vörös Pál és Vörös László 1740-től nagyszabású szőlőtelepítési akciót hajtott végre a területen. A szőlők ültetésével kapcsolatos feltételeket olvashatjuk abban a telepítési szétződésben, amelyet az említett birtokosok 1740. december 31-én fogalmaztak meg Székesfehérváron. Idézzünk a szerződés eredeti szövegéből: ,,Mint, hogy mi Ürhidai Puszta egy részit az Szőlő Plántálásra és ültetisre alkalmatosnak találtuk, mint ahogy jelentettük is szomszédságban magokat, hogy kívánnának említett Pusztánkon Szőlőt Plántálni. Hogy pedig azon szőlők imitt, s amott ne legyenek, hanem szípen egy tagban, a szőlők kimérésére rendeltük. Szabits Ferenc és Kecskés Gergely urakat, másképp ugyan Nemes Szabad királyi Fehir Városának Lakosait és Polgárait. Ily okkal: Először; Az, ki említett Pusztákon Szőlőt akar fölfogni, nálunk vagy nevezett embereinknél jelentsék meg magokat, hogy a szőlő fölfogásátul fogvást levél adassék, és az a protocholumba másoltassék. Másodszor; Ezen levél kiadása alkalmatosságával ki-ki egy tallért köteles liszen adni. Harmadszor; Az Szőlő fölfogásátul fogvást nyolcz Esztendőkig szabadok lesznek minden Dézsmátul, az kilenczedikben Istennek áldásábul leendő termisbül az tizedik akót kiadni és az rendölendő Dézsmahelyre Összehordani tartoznak. Negyedszer; Minthogy a Szőlők mindenütt jó rendtartásban szoktanak lenni, azért mienk is hasonlókippen jó vigyázás alatt legyenek. És hogy veszekedisek, lopások és más hasonló illetlenségek eltávoztassanak, fognak rendölést tenni, azért mindenekben a Földesúri jogot magunknak fönttartjuk. Ötödször; Ha egyike, vagy másika Szőleit eladná, nálunk mind az eladó, mind a vevő magát megjelentse, . . . s minden forintbul egy-egy krajcárt nekünk kiadni tartozzanak . . .'"

6 Az úrhidai szőlők nem tartoztak az úrbéres földekhez. Ezek után a szőlősgazdák a szerződésben meghatározott terméstizeden felül más szolgáltatással (pl. robot) nem tartoztak. A Vörös birtokosok méltányosan szabták ki a vállalkozókra a tizedet, hiszen Fejér megye más szőlőhe-