Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)

Farkas Gábor: Sárkeresztúr

III. Értelmiség: Lelkész 2 4 6 Tanító 4 2 6 Jegyző 2 3 5 Községi alk. 2 — 2 Orvos 1 3 4 Gyógyszerész 1 — 1 Postai alk. 2 — 2 Gazdatiszt 2 3 5 Egyéb 3 3 6 IV. Kézművesek: Cipész 14 20 34 Csizmadia 5 14 19 Szabó 6 19 25 Asztalos 4 10 14 Varga 2 3 5 Molnár 9 16 25 Házi ipart űző 7 17 24 Gépészkovács 2 9 11 Bádogos 1 — 1 Bognár 3 7 10 Kovács 6 12 18 Kőműves 2 7 9 Építőmester 1 2 3 A község határában két jelentős uradalom működik: a püspöki uradalom 2272, a Zichy család uradalma 1429 kat. holddal. A Zichy-uradalom 1920-ban 1610 hold volt, 1938-ban a reform után 1432 hold. A birtok a múlt század vége óta hitbizomány volt, haszonélvezője 1938-ban Zichy Ödön zákányi lakos. A birtok a községtől déli irányban feküdt, a major a Sárszentágota felé vezető közlekedési (közdűlő) út mentén volt, de a majorhoz tartozott még a nyugatra, a Sárrétében fekvő tanya is. A Zichy-uradalmat 1823 óta Lusztig Adolf bérelte. A bér 1 mázsa búza kat. holdankint. Az uradalom lapályon terült el, részben szik, részben homoktalajon. Okleveles gazdatisztet nem alkalmazott a bérlő, az uradalom gazdasági szervezését egy ispán végezte, aki 1 cselédgazdával, 1 magtárossal, 4 kézműves iparossal, 1 csősszel, 9 pásztorral és 18 béressel oldotta meg a feladatokat. A konvenciós cselédség évi bére 19 mázsa kenyérgabona volt, valamint 1200 négyszögöl föld termése. Az uradalom állatállománya: 100 szarvasmarha, 53 ló, 2000 juh, és 1000 sertés. Az állományt 6 istállóban tartották. A majorban 7 cselédház volt és egy úrilak. A cselédlakásokban a közös konyhákat eddig még nem tudták felszámolni. A fő termelési ág a juh- és a sertéstenyésztés volt. Mezőgazdaság gépi felszerelése közül meg kell említeni 1 cséplőgépet, 1 traktort, 2 vetőgépet.