Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)

Farkas Gábor: Sárkeresztúr

Farkas Gábor SÁRKERESZTŰR A község határa a Mezőföld Fejér megyei része, a Sárvíz mentén. Domborzati viszonyait tekintve a Sárvíz-völgytől keleti irányban enyhén emelkedő. A lejtőszerű emelkedés egészen a sárosdi határig tart. Itt húzódik az a dombéi, amely a sárkeresztúri és a sárosdi határt elválasztja. Ennek a dombélnek a magassága 70—74 méter között váltakozik. A határ legmélyebb pontja 51 méter. A Nádor-csatorna melletti rész eléggé mocsaras, így esős években a földek itt terméketlenek. A községi belterületek is mély fekvésűek, s alig 50—54 méter között váltakozik a tengerszint feletti magasság. Folyóvizei között legjelentősebb a Nádorcsatorna, amely a határ nyugati részén folyik el. A másik folyóvize a Dinnyés—Kajtori-csatorna. Ez a községhatár északkeleti részén keletnyugati irányban folyik el, és a Nádor-csatornába torkollik. Mindkét csatorna vízhozama közepesnek minősíthető, de a száraz időszakokban a vízhozam mindkét csatornában erősen lecsökken. A Dinnyés—Kajtoricsatorna vízhozama a nyári kánikulában mindig csökken, sőt, az is megtörtént, hogy kiszáradt. E csatorna vízkészletét a keresztúri gazdák a húszas—harmincas években a rétek öntözésére felhasználták. A határ nyugati részén levő mocsarak is eltűnnek a száraz időszakok alatt. E mocsarak ugyanis belvíztől telítődnek, lefolyásuk nincs. A mocsaras területeken halastavakat nem alakítottak ki. Az éves csapadékmennyiség kedvezőtlen: 450 mm. Meg kell azonban jegyezni, hogy vannak évek, amikor ennél jóval több, és eléri vagy túl is haladja a mezőföldi átlagot: 1926-ban 650 mm csapadék volt, de a következő évben csak 450. Az 1935. évi felvétel szerint a község 8124 kat. hold területen feküdt, melyből 4740 hold a szántóföld, 1161 hold a legelő, 691 hold a rét, 114 a szőlő, 42 az erdő. 45 a nádas, 172 a kert és 1161 hold a terméketlen terület. A határban három major van 1935-ben: Szent Imremajor 2208 kat. hold területen feküdt, és a székesfehérvári püspökség tulajdonában volt; a Zichy-major 1411 holddal a Zichy családé; Sándormajor 200 hold területű volt.

1 A község neve 1351-ben fordul elő első ízben a forrásokban; ekkor I. Lajos királyunk Keresztúr birtokot Kolosnak, a királyi udvar egyik apródjának adományozta. A középkori birtokosok között voltak Keresztúri nevezetűek is. A többi birtokos: a veszprémi püspök, a Fajszi család, a fehérvári prépost. 1405-ben helyi nemesi birtokosok szerepelnek